Séta a gyógyulásért: amikor az orvos nem csupán tanácsokat osztogat, hanem aktívan részt vesz a közös úton, támogatva és ösztönözve téged minden lépésnél.

A mai egészségügyi ellátásban nem sok idő jut a betegekre, ez pedig az orvos-beteg kapcsolat elszemélytelenedésével jár. Ebből pedig az következik, hogy a gyógyító célú beavatkozások vagy tanácsok kevésbé érnek célt. De mi van akkor, ha orvos és páciens egy teljesen más közegben találkozva, közös tevékenységben vesz részt? A Séta az orvossal program bizonyítottan jobban ösztönzi az embereket életmódváltásra, mint amikor az edukáció rendelői keretek között zajlik. Bánosi Eszter írása.

Az egészségügy már régóta a válság szélén egyensúlyozik: a műtétekre hónapok, sőt akár évek várakozása is jellemző. A kórházak túlterheltek, az orvosi eszközök elavultak, és a szakemberek, legyenek azok orvosok vagy ápolók, hiányoznak. A háziorvosi rendelőkben gyakran alig jut idő egyetlen páciensre sem; előfordul, hogy egy négyórás időszak alatt akár 120 beteget is ellátnak – legyen szó telefonos, e-mailes vagy személyes konzultációról. Ha a körülmények kedvezőek, akkor több asszisztens is segíthet az orvosnak, de ez általában a költségvetés szűkössége miatt nem valósul meg. Ilyen környezetben lehetetlen elérni azt a bizalomra és egyenrangúságra épülő orvos-beteg kapcsolatot, amire mindkét félnek szüksége lenne. Pedig testi és lelki jólétünkhöz elengedhetetlen lenne, hogy több időt szenteljünk egymásra.

A "Séta az orvossal" program pontosan ezt a friss és barátságos élményt kínálja, de nem a megszokott egészségügyi intézmények formális és távolságtartó világában. Itt, a város utcáin vagy a természet lágy ölelésében, a betegek és orvosok kötetlen beszélgetés közben ismerhetik meg egymást. Ez a kezdeményezés lehetőséget teremt arra, hogy a gyógyítás folyamata egy barátságosabb, közvetlenebb keretben valósuljon meg, ahol a két fél közötti kapcsolat sokkal inkább emberi, mint csupán szakmai.

A 2005-ben alapított nonprofit szervezet ingyenes, orvosok által vezetett sétákat szervez többnyire szabadtéri helyszíneken Amerika-szerte 48 államban, de a program mára világszerte 39 országban és 560 helyszínen elérhető, 2021 óta Magyarországon is. Jelenleg 14 aktív helyszínen, 10 megyében vannak jelen. A Current Cardiology Reports 2020-as cikke szerint a résztvevők 96%-a azt mondja, hogy határozottan egyetért azzal, hogy a Walk with a Doc segített nekik egészségesebb életmódot folytatni.

Dr. Stern Borbála belgyógyász és IBLM minősített életmódorvos 2024 áprilisi és júniusi időszakában Valenciában, Spanyolországban tartott sétákat, melyeket azóta, július óta szülővárosában, Veszprémben folytat. Az életmódorvoslással való kapcsolata 2021-re nyúlik vissza, amikor saját egészségi állapotának javítása érdekében kezdett el érdeklődni a téma iránt. 2023-ban csatlakozott a Magyar Egészségmegőrzési és Életmód Orvostani Egyesülethez (MOTE), és egy év elteltével, az éves közgyűlés keretében lehetősége nyílt arra, hogy meghallgassa Dr. Koncz Klára belgyógyász szakorvosjelölt és IBLM minősített életmódorvos előadását a Séta az orvossal programról. Ekkor fogalmazódott meg benne a döntés, hogy ő is belevág ebbe az izgalmas kezdeményezésbe.

"Sajnos abban szocializálódtunk, ha elmegyünk az orvoshoz, ő majd elmondja a diagnózist, a terápiát mint az egyetlen megoldást, pedig ez nem így van. Sok probléma, például egy kezdődő magasvérnyomás akár gyógyszeres terápia nélkül, csupán heti 150 perc mozgás beiktatásával is kezelhető. Fontos felismernünk, hogy mi magunk is tehetünk az egészségünkért - erre pedig nemcsak a betegeknek, hanem az orvosoknak is nyitottnak kell lenniük."

A kezdeményezés gyökerei 2005-re nyúlnak vissza, amikor Dr. David Sabgir kardiológus az Ohio állambeli Columbusban tett felfedezéseket. Rájött, hogy a hagyományos orvosi keretek között nem képes tartós változást elérni a szívbetegségben szenvedő páciensei életmódjában. Számos beteget kezelve arra bátorította őket, hogy rendszeresen mozogjanak. Ám a hat hónapos nyomon követés során megdöbbenve tapasztalta, hogy a betegek többsége nem tett lépéseket a változás érdekében. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy sokan nehezen tudtak belekezdeni az életmódváltásba. Azok, akik mégis nekiálltak, gyakran feladták, amint a kezdeti lelkesedésük alábbhagyott, és visszatértek korábbi, inaktív életmódjukhoz. A rendszeres, mérsékelt fizikai aktivitás fenntartása valóban nem könnyű feladat; mindannyian zsúfolt napirenddel rendelkezünk, és hajlamosak vagyunk az egészségügyi szempontokat másodlagosnak tekinteni a mindennapi teendőink mellett.

Ezért 2005-ben úgy döntött, hogy nem vár újabb hat hónapot, hogy ismét kiderüljön: betegei nem tartják be az ajánlásait. Kísérletképpen meghívott egy beteget, hogy csatlakozzon hozzá és a családjához egy sétára. Ez az egy séta elindította azt, amit Sabgir "varázslatos eseménysorozatnak" nevez.

Egyre többen csatlakoztak, az első nyilvános sétán pedig több mint 100 ember vett részt. Az évek során Sabgir meggyőződött arról, hogy az ötlet jó volt: túlsúlyos, krónikus egészségügyi problémákkal küzdő betegek teljesítették fokozatosan a sétákat, agysérülésből, hátműtétből lábadozók, szívátültetésen átesettek csatlakoztak programjához. Vannak, akik kezdetben csak egy-két kilométert sétáltak, ma pedig már maratonokat futnak. Sabgir szerint a Walk with a Doc programban résztvevők 80 százalékkal nagyobb valószínűséggel növelik meg fizikai aktivitásukat a program megkezdése után.

A program elsődleges célja a mozgásra való ösztönzés, de emellett kiemelkedően fontos szerepet kap az informális tudásátadás is. A séták előtt és alatt lehetőség nyílik arra, hogy az orvosok és a betegek mélyebb, tartalmasabb beszélgetéseket folytassanak. A jelenlegi egészségügyi rendszerünkben az ellátás gyakran néhány perces konzultációkra korlátozódik, itt viszont jóval nagyobb teret kap az információmegosztás, a kérdések feltevése és a személyes kapcsolatok kialakítása. Az egészségedukáció így nem csupán egyirányú, hanem a séták során egy élő, gyakorlati tapasztalássá alakul, amely gazdagítja mindkét fél tudását és élményeit.

A séták jellemzően 60-90 perc hosszúságúak, és Dr. Stern Borbála ezek időpontját az ebéd utáni órákra tervezte. Ennek célja, hogy a mozgás révén a vércukorszint emelkedése fokozatosabb legyen. Az első öt-tíz percben egy egészségügyi témát érintenek, amely az életmódorvoslással kapcsolatos, mint például a rostok jelentősége, a mikrobiom szerepe, a támogató társas kapcsolatok, vagy az alvás fontossága. Ezt követően pedig elindul a séta, amely során a résztvevők aktívan bekapcsolódhatnak.

Az összegyűltek örömmel tapasztalják, hogy egy orvossal sétálhatnak, ami lebontja a hagyományos határokat. A fehér köpeny szindróma eltűnik, hiszen itt nem egy steril rendelőben ülnek, ahol a jövőjük miatt kellene aggódniuk. Ezeken a sétákon bátran feltehetik kérdéseiket, és igazán értékes párbeszédek kezdődhetnek az egészségükről. A légkör sokkal barátságosabb és megnyugtatóbb, mint egy kórház rideg, szorongást keltő világa.

"Az egyik, teljes értékű növényi étkezésről szóló sétámon vittem egy receptet, és feldobtam a Facebook-csoportba is. Többen is rámírtak, hogy kipróbálták, és nagyon ízlett nekik, van, aki még az unokájának is elkészítette desszertként, és érezhető volt az emésztésre gyakorolt hatása is. Apró lépések ezek, mégis nagyon fontos változások az egyén életében" - meséli a doktornő, aki eddigi legnagyobb eredményének azt tartja, hogy anyukáját is rávette a rendszeres sétálásra.

Sok nyugdíjas vesz részt az eseményeken, ők privátban is megkeresik a doktornőt, elmesélik, hogy vannak, merre jártak. "Érzik, hogy tartoznak valahova. Ahogy beszélgetek a többi sétavezetőkkel, mind azt mondják, aggódtak, hogy a sétán majd folytatódik a rendelés, hozzák a leleteket, elmondják, "doktornő, doktor úr, itt fáj, ott fáj", de nem ez történt" - mondja. Hozzáteszi: a program további pozitívuma, hogy az orvos egészen más aspektusból, holisztikusabban látja a páciensét, mint a rendelő falai között. "Látom, hogyan mozog, mennyire terhelhető, hogy megy föl a lépcsőn, föl tud-e egyáltalán menni, vagy inkább megvárja, amíg megtesszük a kört. Látjuk a kapcsolatrendszerét, hogy kit hoz magával, elhozza-e a lányát, az unokáját akár babakocsistul is, vagy inkább lemondja a programot. Egy szép városi környezet, park vagy erdő, mégsem olyan rigid környezet, mint az orvosi rendelő, ahol a páciens elmondja a tajszámát, a nevét, fölírjuk a gyógyszereit. Még az sem biztos, hogy a séta során szóba kerül bármi ilyesmi. Itt inkább olyan témák merülnek fel, mint pl. milyen recepteket készítettek, ki hány lépést tett meg.

"Míg a rendelőben a fókusz leginkább a betegségek kezelésén van, addig a séta közben valószínűleg inkább az egészség megőrzésére és javítására helyeződik a hangsúly."

Utóbbi azért is fontos, mert egyáltalán nem mindegy, mi a belső motivációnk, amikor az életmódunkon akarunk változtatni. Ha ez a motiváció félelem alapú, például attól tartunk, még betegebbek leszünk, akkor egyrészt könnyű megoldásokat fogunk keresni, másrészt minél távolabbra került az idő múlásával az ijesztő élmény, például a diagnózis, ami változtatásra sarkallt, annál kisebb valószínűséggel fogjuk fenntartani az új életmódot. Ellenben a szándék, hogy egészséges szeretnék lenni, mert jobban érzem magam, szeretném látni az unokáimat felnőni, sokkal nagyobb motivátor, ahogy azok az apró eredmények is, melyek a változási folyamat, az erőfeszítésünk velejárói.

Stern Borbála maga is teljes értékű növényi étrendre váltott, férje pedig valamivel később csatlakozott hozzá, miután a vegán sportolókról készült The Game Changers című dokumentumfilmben elhangzott egy kutatási eredmény arról, hogy a teljes értékű növényi étrend által a már kialakult érelmeszesedés visszafordítható.

Bár az életmódorvosok saját példájukkal is igyekeznek ösztönözni pácienseiket, általánosságban elmondható, hogy az egészségügyben dolgozók egészségi állapota nem kielégítő. Hetente közel hatvan órát dolgoznak, átlagosan két és fél munkahelyen próbálnak helytállni. Eközben hatalmas érzelmi megterhelést jelent számukra a felelősség, az éjszakai ügyeletek, a kiszámíthatatlan munkabeosztás és a sok nehéz eset. Dr. Győrffy Zsuzsa és Dr. Girasek Edmond vizsgálatából például kiderül, hogy az orvosnők a krónikus megbetegedések területén a kontrollcsoporténál rosszabb mutatókkal rendelkeznek, és a reprodukciós egészség tekintetében a lakossági arányokhoz képest kismértékben, de gyakrabban fordulnak elő náluk teherbeesési problémák.

Önbevallásos kutatások alapján a háziorvosok csupán 42%-a él aktív életmódot - azonban ez a szám valószínűleg kissé túlzóan kedvező.

Dr. Stern Borbála véleménye szerint az orvosok, akik maguk is aktívan élik mindennapjaikat, gyakran bátorítják pácienseiket a mozgásra. Azonban, ha mindössze 42 százalékuk ajánlja ezt a tevékenységet, az meglehetősen alacsony arány. Viszont, ha a sétálás révén havonta 50 új embert tudunk mozgásra bírni, akik aztán heti háromszor is kimerészkednek a friss levegőre, az már jelentős egészségügyi előnyöket hozhat.

A legtöbben a fizikai aktivitás miatt kezdik el a sétákat, de azért térnek vissza, amit Sabgir "X-faktornak" nevez: azaz a közösség miatt, melynek megteremtése nagyon fontos szempont a programban. A 40-50 fős sétákon résztvevők életkora ráadásul rendkívül változatos, ezért eltérő generációk között is alakulnak ki jó kapcsolatok. A változást elindítani és fenntartani is könnyebb, ha van mögöttünk egy támogató közösség - a Séta az orvossal program pedig éppen ezt a hátteret biztosítja.