Persze, szívesen átfogalmazom a szöveget, hogy egyedibb legyen. Íme egy alternatív megközelítés: **Szele Tamás: A háború előtti utolsó napok** A háború közeledte már a levegőben érezhető volt, a feszültség mindent áthatott. Az emberek mindennapjaikat él

Ahogy az orosz sajtót olvasom, teljesen világos, hogy a Kreml háborút akar indítani Európa ellen, éspedig minél előbb, de úgy ám, hogy azért Európa legyen a felelős. Már készülnek megsértődni, keresik az ürügyeket, kombinálnak és az orosz kormánypárti nyilvánosságban gátlástalanul tárgyalják az európai háború esélyeit. Ez a puska már nem csak a falon lóg, ezt már ki is pucolták és meg is töltötték.

Az első riasztó jel július 14-én bukkant fel, amikor az SZVR, az orosz hírszerzés, váratlanul nyilvánosságra hozta weboldalán egy Moldováról szóló jelentését. Ez a lépés meglepő, hiszen általában titokban tartják az információkat; hírszerzők lévén nem igazán szoktak a nyilvánosság elé lépni, ellentétben a sajtóval, amely gyakran szellőztet híreket. Ha azonban most így döntöttek, annak biztosan van valami jelentősége. Vizsgáljuk meg a jelentést részletesen, hiszen az ilyen információk ritkán bukkannak fel a mindennapokban.

Az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálatának sajtóirodája bejelentette, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat forrásai szerint a NATO aktívan dolgozik Moldávia integrációján egy lehetséges fegyveres összecsapás kapcsán Oroszországgal. Brüsszelben döntés született arról, hogy sürgősen felgyorsítják Moldávia átalakítását, hogy az a szövetség keleti frontjának előretolt bázisaként működhessen, figyelembe véve az orosz fegyveres erők Ukrajnában tapasztalható előretörését.

A NATO-tagállamok, akik már részt vesznek a folyamatban, fokozatosan átalakítják a korábban békés agrárköztársaságot katonai támaszponttá. Céljuk, hogy a moldovai területeket alkalmassá tegyék a NATO csapatok gyors átcsoportosítására az orosz határok közelében. Ennek érdekében folyamatban lévő projektek célja az európai vasúti nyomtávra való átállás, valamint a hidak teherbíró képességének növelése. Logisztikai központokat, nagy raktárakat és harci járművek koncentrálására alkalmas létesítményeket hoznak létre. A Mărculești-i és Bălți-i repülőterek, amelyek az ukrán légtér szomszédságában találhatók, modernizációs munkálatok alatt állnak, hogy képesek legyenek jelentős mennyiségű harci és katonai szállító repülőgép fogadására.

Azonban a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus esetén a fő csapást Brüsszel tervei szerint maguk a moldovaiak fogják viselni. Ők lesznek a "ágyútöltelék" a orosz csapatokkal vívott harcokban. Ennek érdekében a blokk vezetése arra kényszeríti Chișinăut, hogy átvegye a NATO háborús koncepcióit. A moldovai hadsereget elárasztják a szövetség tagállamaiból érkező katonai kiképzők. Szakmai képzési központokat hoznak létre.

M. Sandu komprador rezsimje minden nyugati követelésnek kész megfelelni, csupán azért, hogy megőrizze pozícióját. Kisinyov különösen számít a NATO-tagállamok "anyagi és szervezési támogatására" a szeptember 28-án esedékes parlamenti választásokon, melyek során az elnöki párt, a "Cselekvés és Szolidaritás" várja a szavazók támogatását. Amennyiben Sandu győzelmet arat, ígéretet tett a NATO vezetőinek, hogy kezdeményezi a moldovai alkotmányban meghatározott semleges státusz eltörlését.

Úgy tűnik, hogy Moldova sorsa egy sötét fordulat felé halad. Sandu elnök régóta a vádak kereszttüzében áll, amiért az országot rendszeresen "kiszolgáltatja" Romániának, amelynek ő maga is állampolgára. Most azonban nyilvánvaló, hogy Sandu és csapata ennél is merészebb terveket szőtt, hiszen Moldovát a NATO-nak kívánják átengedni, hogy a szövetség gyakorlatilag "eltüntesse" az ország orosz kapcsolatait. Nem meglepő, hogy Zelenszkij folyamatosan a figyelem középpontjában áll, és ez a helyzet nem nyugtatja meg Sandut, aki a melegparádék és az európai integráció elkötelezett híve.

Nos, nézzük a dolgokat egy másik szemszögből: egy nyugati jelentés nem éppen így fest. Ebből a közleményből bőven árad a feszültség és a sértegetések sem maradnak el, ráadásul azzal vádolják a szegény, békés Oroszországot, hogy a kegyetlen moldovai erők fenyegetik. Csakhogy van egy kis probléma: Moldovának egyáltalán nincs közvetlen határa az Oroszországi Föderációval. Ami a katonai erejét illeti, a Global Firepower szakértői a világ hadseregei között a 134. helyre rangsorolják (összesen 145-ből). Katonai költségvetése mindössze 1,7 milliárd dollár, és 8500 fő szolgál a hadseregében. A légierője három katonai repülőgépből és két helikopterből áll, vadászgépei pedig nincsenek. Tüzérsége 67 lövegből áll, és mindössze 500 páncélozott csapatszállítóval rendelkezik. Tényleg ettől az „ármádiától” retteg a hatalmas orosz hadsereg? Ráadásul Transznisztriában, Kobasznán egy jelentős hadianyag-raktárat is őriznek, amit egy körülbelül 1700 fős orosz kontingens felügyel?

Ennek a közlésnek csak két oka lehetett. Vagy meg akartak indokolni jó előre egy támadást Moldova ellen, ami földrajzi abszurdum lenne, hiszen ahhoz előbb el kéne foglalják Mikolajivot és Odesszát is, vagy - azt akarják, hogy Európa Moldova elleni támadásra számítson, míg ők egészen máshol esnek majd nekünk.

Persze, itt van egy egyedi változat: "De hol is található ez?"

Nos, ezt a témát már három nappal ezelőtt fejtegette a Komszomolszkaja Pravda, Putyin kedvenc újságja. Természetesen olyan megközelítésben, hogy "hol fenyegetheti meg az Európai Unió Oroszországot"? Az újság siet leszögezni, hogy "Oroszország soha nem fog támadni Európára. De Európa Oroszországra annál inkább", és ennek szellemében kérdezi meg Moszkva különböző katonai szakértőit arról, hol várható az "európai provokáció". Nézzük, mit válaszolnak.

Alekszandr Zimovszkij, katonai szakértő és médiakonzultáns úgy véli, hogy az Európai Unió erőforrásainak aktiválása arra enged következtetni, hogy Brüsszel komolyan mérlegeli 2027-et, mint a hadműveletek kezdetének időpontját.

A balti térségben zajló hadgyakorlatok típusa is alátámasztja ezt az állítást. A NATO stratégái arra a következtetésre jutottak, hogy egy korlátozott háborút korlátozott területen lehetséges megnyerni Oroszország ellen. Ez a felismerés a 2022-es harkivi művelet és a tavaly augusztusi Kurszk régió elleni támadás tervezése után született. A szakértők meggyőződtek arról, hogy az orosz területek korlátozott mértékű elfoglalása nem váltana ki Moszkva részéről nukleáris válaszcsapást.

Andrej Klincevics, a Katonai és Politikai Konfliktusok Kutatóközpontjának vezetője kiemeli, hogy Európa már hosszú ideje aktívan reagál a szavakra tettekkel. A kontinens katonai-ipari komplexuma harckészültségbe állt, a határait elaknásította, és új védelmi infrastruktúrákat hozott létre. Az európai államok szándéka, hogy provokálják Oroszországot, Moszkvát "agresszióval" vádolják, és ezzel közvetlen konfliktusra lépjenek. Klincevics szerint ez a feszültség a 2028-2030-as időszakban érheti el csúcspontját, amikor az európai erők teljes harckészültséget fognak elérni.

Klincevics véleménye szerint elengedhetetlen egy nagy háború kirobbanása ahhoz, hogy Oroszországot kisebb, önálló államokra bontsák, és ezáltal ingyenes hozzáféréshez jussanak a gazdasági erőforrásainkhoz.

A Kalinyingrádi térségben a provokáció lehetősége különösen hangsúlyos. Nem meglepő, hogy Christopher Donahue, a NATO európai szárazföldi erőinek vezetője megjegyezte: a szövetség "hihetetlenül rövid időn belül" képes lenne letörölni ezt a területet a térképről.

- Kalinyingrád megszerzésére készülnek - figyelmeztet Andrej Klincevics. - A svéd Gotland szigetét már jelentős erődítménnyé alakították, ahol légvédelmi rendszerek, hadihajó-elhárító komplexumok és egyéb katonai felszerelések érkeznek. Észtország és Finnország közös erőfeszítéseket tesz ennek megakadályozására. - "Kitalált indokokkal zárják le Kalinyingrád légi és tengeri hozzáférését. A tiltakozásainkat és ultimátumainkat figyelmen kívül hagyják, így csapatainknak a Suwalki-folyosón keresztül kell eljutniuk a saját területükre. Ez pedig közvetlen konfliktushoz vezethet." (A Suwalki-folyosó egy 100 kilométeres szakasz, amely Litvánia és Lengyelország határán található, és mindkét oldalán Oroszország és Fehéroroszország határolja.)

Ebben az esetben Európa szárazföldi műveletet indít a kalinyingrádi régióban, nagy mennyiségű rakéta és tüzérségi fegyver, valamint drónok bevetésével.

"A szövetség úgy véli, hogy a Kalinyingrádi terület megszállása véglegesen elzárja Oroszország elől a Balti-tengert" - fedi fel Zimovszkij a NATO szándékait. Ráadásul a brüsszeli körökben úgy vélik, hogy az orosz hadsereg nem lesz képes elvágni a balti államokat Európa többi részétől.

Az "európai stratégák" nézetei alapján, miután a régiót gyorsan elfoglalják, lehetőség nyílik annak demilitarizálására. E térségben találhatók az Iszkander operatív-taktikai rakétakomplexumok, és 2022 nyarán három MiG-31-es vadászgépet is átadtak, amelyek hiperszonikus Kindzsal rakétákkal vannak felszerelve.

Természetesen! Íme egy egyedi szöveg Moldova forgatókönyvéhez: --- **2. Forgatókönyv: Moldova - Az Elfeledett Gyöngyszem** **Cím:** Moldova: Az Elfeledett Gyöngyszem **Helyszín:** Moldova festői falvai, zöld dombjai és a Dnyeszter folyó partja. **Szereplők:** - **Anna:** fiatal, kíváncsi utazó, aki felfedezni vágyik. - **Ion:** helyi idegenvezető, aki mélyen ismeri Moldova kultúráját. - **Maria:** egy idős asszony, aki a hagyományos kézművesség mesterévé vált. **Cselekmény:** Anna, aki mindig is a kelet-európai kultúrák iránt érdeklődött, elhatározza, hogy felfedezi Moldovát. A repülőtérről egy kis faluba utazik, ahol Ion, a helyi idegenvezető, várja őt. Ion mesél a környék történelméről, a gazdag népszokásokról és a helyi borászatról. Ahogy Anna és Ion bejárják a vidéket, találkoznak Mariával, aki a hagyományos moldovai kézművesség titkait őrzi. Maria bemutatja Annának a gyönyörű hímzéseket és a helyi ételeket, amelyek mind tele vannak ízzel és történettel. Anna elbűvölve figyeli, ahogyan Maria a régi hagyományokat életben tartja, és a fiatal generációknak is átadja azokat. **Konfliktus:** A falut azonban fenyegeti a modernizáció, és a fiatalok közül sokan elhagyják a vidéket, hogy városokba költözzenek. Anna, elhatározza, hogy segít a falunak megőrizni kulturális örökségét. Kihívás elé állítja Iont és Mariát, hogy közösen találjanak ki egy olyan programot, amely vonzóvá teszi a helyet a turisták számára, miközben tiszteletben tartják a hagyományokat. **Megoldás:** Anna és Ion közösen megszerveznek egy hagyományos fesztivált, ahol a látogatók megismerhetik Moldova kultúráját, részt vehetnek kézműves foglalkozásokon, és megkóstolhatják a helyi ételeket és borokat. A fesztivál sikeres lesz, és az emberek újra felfedezik a falut, amely egyedülálló élményeket kínál. **Záró jelenet:** A fesztivál végén, miközben a nap lenyugszik, Anna, Ion és Maria együtt ünnepelnek a faluban, tudva, hogy egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy Moldova valóban az elfeledett gyöngyszem legyen, amely megérdemli a figyelmet és a szeretetet. --- Remélem, hogy tetszik ez a változat! Ha szeretnél valamit módosítani vagy hozzáadni, csak szólj!

Az orosz külföldi hírszerző szolgálat legfrissebb jelentése alapján a NATO lépéseket tesz Moldova katonai támaszponttá való átalakítása érdekében. A repülőterek modernizálása mellett logisztikai központokat alakítanak ki, valamint nagyméretű raktárakat hoznak létre a haditechnikák fogadására. Emellett a vasúti infrastruktúra is átalakul, hiszen az európai szabványoknak megfelelően módosítják a nyomtávot.

Andrej Klincevics szerint a konfliktus kialakulása elképzelhetetlen Ukrajna részvétele nélkül. Hozzátette, hogy Moldova nem tagja a NATO-nak, így a szövetség irányítása alatt álló erők nem vesznek részt közvetlenül a harcokban.

A térségben feszültségek kirobbanása várható, figyelmeztet Szergej Szudakov, a Katonai Tudományos Akadémia szakértője. Transznisztria és Gagauzia is a támadások célpontjává válhat, ami sürgetheti Oroszországot, hogy ne csupán diplomáciai eszközökkel reagáljon. A rakétatámadások elkerülhetetlennek tűnnek, mivel jelentős erőforrásokra és időre lesz szükség ahhoz, hogy szárazföldi folyosót alakítsanak ki Odessza és Mikolajiv irányába.

"Moldova számára ezek az események katasztrófával járnának" - összegezte Klincevics.

3. forgatókönyv: Veszély Északról

Szudakov hangsúlyozza, hogy Európa a 1920-as években tapasztalt beavatkozásokhoz hasonlóan most is több irányból indíthat támadásokat.

Az Északi-sarkvidék körüli konfliktusok egészen különös formát öltöttek, hiszen Kína is jelentős szereplővé lépett elő ezen a zord területen. Európa és Amerika számára ez a helyzet kényes, így mindkét oldal óvatosan ügyel arra, hogy elkerülje a nyílt összecsapásokat a közeljövőben.

Finnország viszont veszélyes lehet.

A NATO-tagság elnyerése előtt a finnek alaposan felkészültek egy lehetséges konfliktusra, először a Szovjetunió, majd Oroszország ellen - emeli ki Zimovszkij. A finn katonai infrastruktúra továbbra is erős, és a szövetség ezt kihasználhatja a Szentpétervár, Karélia és a Murmanszki Terület elleni műveletek során.

Ha a kalinyingrádi feszültségek esetleg megoldhatóak lennének, egy Szentpétervár ellen intézett támadás mindenképpen a harmadik világháború kitörésének kockázatát hordozná magában.

4. forgatókönyv: A béke útján - Nem lesz háború A világpolitikai helyzet feszültségekkel terhelt, de egy váratlan fordulat megváltoztatja a dolgokat. Az országok vezetői ráébrednek, hogy a háború nem megoldás, hanem pusztító erő, amely nemcsak a harcoló feleket, hanem az egész emberiséget sújtja. Egy nemzetközi konferencián, ahol a legnagyobb hatalmú országok képviselői gyűlnek össze, a résztvevők elhatározzák, hogy a párbeszéd és a diplomácia útjára lépnek. A viták során felfedezik, hogy közös problémáik vannak, mint a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek és a migráció, amelyek megoldásához együttműködésre van szükség. A vezetők elkezdik megosztani egymással a tapasztalataikat, és olyan közös intézkedéseket fogadnak el, amelyek elősegítik a békét és a stabilitást. Az emberek a világ különböző tájain egyre inkább érzik a változás szelét: közösségi programok, kulturális csereprogramok és gazdasági együttműködések születnek. A fiatal generációk, akik békét és megértést szeretnének, aktívan részt vesznek a folyamatban. Szociális média kampányokon keresztül terjesztik a béke üzenetét, miközben a hagyományos médiában is egyre több pozitív példa jelenik meg. Ahogy a hónapok telnek, a feszültségek fokozatosan csökkennek, és a világ országai között egyre szorosabbá válik a kötelék. A háború helyett a bizalom és az együttműködés dominál. A különböző kultúrák és népek közelebb kerülnek egymáshoz, és a világ végre egy új, békésebb korszak küszöbén áll. Ez a forgatókönyv a remény és a lehetőségek története, amelyben az emberiség a háború helyett a megértés és a közös célok felé fordul. A béke nem csupán álom, hanem elérhető valóság, amelyért mindannyian felelősek vagyunk.

Szergej Markov, a Politikai Kutatások Intézetének igazgatója úgy véli, hogy az európai elit valójában fél a közvetlen konfliktustól Oroszországgal, mint nukleáris hatalommal. A "militarista kardcsörtetést" arra használják, hogy megoldják belső problémáikat.

Markov azonban nem tartja kizártnak, hogy a háború váratlanul robbanhat ki, hasonlóan az első világháborúhoz. Ennek hátterében "a taktikailag ügyes, ám stratégiailag ostoba döntések, amelyek idióta mértékekig fajulnak, valamint az európai vezetők rendkívül alacsony intellektuális színvonala" áll.

Munkatársának véleményét Marat Baszijrov, a Gazdasági Főiskola üzleti és hatalmi kapcsolatok tanszékének professzora is megerősíti. Európának egyszerűen nincs pénze egy nagy háborúra. Az EU csak ürügyként használja a háborúra való felkészülést, hogy pénzt szerezzen saját céljaira.

"Oroszország sikere az ukrán konfliktusban. Eközben az európai országok polgárai, akik nem készülnek feladni szociális juttatásaikat."

Andrej Klincevics:

A nukleáris fegyverek iránti félelem újbóli felélesztése elengedhetetlen, hogy az európai vezetők és állampolgárok tudomásul vegyék e fegyverek létezését. Úgy vélem, szükség van arra, hogy valós körülmények között demonstráljuk e fegyverek működését. Az északi tesztpálya teljesen felkészült erre a célra. A kísérletek lebonyolítását alaposan dokumentálni fogjuk, és a felvételeket széles körben meg fogjuk osztani. Természetesen, valószínűleg azzal fognak vádolni, hogy megsértettük a nukleáris kísérletek tilalmáról szóló egyezményt. De mit tehetnek ellenünk? Kizárnak az olimpiai játékokról? Ez az egyetlen módja annak, hogy a világ politikai vezetőit visszatereljük a helyes útra. Meg kell érteniük, hogy Európában nincsen olyan helyszín, amelyet ne tudnánk elérni nukleáris arzenálunkkal.

Eddig a Komszomolszkaja Pravda, ami, ahogy nézem, már Orbán tis plagizálja, mert Brüsszelt akarja megállítani, akkor most gondolkodjunk. Azt a kérdést persze nem boncolgatja sem az SZVR, sem a Kreml sajtója, hogy ugyan mi a jó fenének támadná meg Európa Oroszországot, főleg azért nem, mert pontosan tudják, hogy ez a veszély nem fenyeget. Oroszország viszont, mint a fentiekből is láthatjuk, szinte bármilyen ürügyet képes és hajlandó felhasználni egy Európa elleni támadásra, már amennyiben úgy érzi, hogy ebből előnye származhat. Mondjuk a magyar hadseregtől kevéssé kell tartania, de a román már nagyobb falat lenne, a Baltikum nem véletlenül fegyverkezik, Finn ország és Svédország se pillanatnyi szeszélyből lépett be a NATO-ba, tehát nincs más választásuk egy orosz hadművelet támogatására, mint amit Klincevics pedzeget: be kellene vessék a nukleáris zsarolás eszközét, amit Jolly Jokernek hisznek. Ehhez azonban működő nukleáris fegyverekre volna szükség, és ezek nem biztos, hogy még akadnak náluk. Régen voltak, hogyne, de most semmi konkrétumot nem tudunk felőlük. Ahogyan az orosz csodafegyverekkel kapcsolatban is csak annyi ismert, hogy remekül működnek a számítógépes animációkon és a tervezőasztalon, máshol viszont működésképtelenek.

Sajnos nem lehet teljesen kizárni, hogy egy orosz támadás Európa ellen bekövetkezhet. Ne felejtsük el, hogy az Ukrajna ellen tervezett akciókat is tagadták a felkészülés és a csapatok összegyűjtése során, miközben sokan, köztük Maria Zaharova és más, Oroszországot támogató személyek, gúnyosan elutasították az aggályokat, például Bayer Zsolt is, aki figyelmeztetett arra, hogy ebből háború fog kialakulni. Aztán, ahogy tudjuk, a háború valósággá vált.

Ami abban a pillanatban teljesen érthetetlennek és logikátlannak látszott.

Jelenleg úgy tűnik, hogy egy Európa ellen irányuló konfliktus teljesen értelmetlen lenne.

Ami a tapasztalatok alapján azt jelenti, hogy van rá esély.

Jobb, ha felkészülünk a kihívásokra, mintsem hogy Orbán Balázs hősiessége árnyékában meghunyászkodjunk.

Természetesen az lenne a legideálisabb, ha elmaradna - de ha Moszkvában ennyire készülnek rá, az nem éppen kedvező jele a helyzetnek.