A speciális nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan emelkedik.
2020 januárjától szigorítottak az iskolahalasztás, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain. Az iskolakezdés bürokratizálásának az éretlenül iskolába kerülő gyerekek lehetnek a kárvallottjai.
Az SNI-s tanulók speciális nevelési, oktatási igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavar. Bár a KSH statisztikáiban részletes adatok még nincsenek erre a tanévre vonatkozóan, a 2023/2024-es tanévben az SNI-s gyermekek 66 százalékát diagnosztizálták ilyen zavarokkal - írta meg a Népszava. A KSH jelentésének előzetes számai szerint az idei tanévben 112 007 SNI-s gyermek jár óvodába, általános és középfokú oktatási intézményekbe. A tavalyi év azonos időszakában ez a szám még 107 421 fő volt csupán.
Az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók száma 2023-ra drámai mértékben megnőtt, és ezzel párhuzamosan a gyógypedagógusok hiánya egyre égetőbb problémát jelent. Már a 2021/2022-es tanévben is figyelemre méltó emelkedés tapasztalható volt, amely a következő tanévben, 2022/2023-ban sem mutatott jeleket a lassulásra.
Az SNI-s gyerekek számbeli növekedésének több oka is lehet, például az, hogy a korábbinál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakemberek rendelkezésére. De összefügghet azzal is, hogy a kormány 2020 januárjától szigorított az iskolahalasztás, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain, ami miatt sok hatéves gyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába plusz egy év óvoda helyett.
A következő tanévre vonatkozóan idén december 27-től 2025. január 20-áig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy hatéves gyermekük egy évet még óvodában maradhasson. A Szülői Hang Közösség pénteki közleménye szerint a kormányzat magára hagyta a szülőket a pedagógiai döntésben, a központosított hatósági eljárás pedig sokakat elriaszt és értelmetlen stresszt okoz. Úgy látják, a szigorítást követő első évben a szülők nem kaptak megfelelő tájékoztatást, emiatt sokan neki se vághattak a kérelmezési folyamatnak. Szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, hogy
A cikk megjegyzi, hogy a szigorítások bevezetése előtt (amikor a szülők az óvodapedagógusokkal közösen dönthették el, a hatéves gyermek érett-e az iskolakezdésre vagy jobb lenne neki, ha egy évet még óvodában marad) évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról. Az iskolahalasztási kérelmek száma 2021-re 16,4 ezerre csökkent, miután egy bürokratikus eljárás keretében (a szülőknek több dokumentumot kell beszerezniük, a gyerekeknek vizsgálatokon kell átesniük) csak az OH-nál lehet kérelmezni a plusz egy év óvodát.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a szigorítások és a speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek számának növekedése között. A 2021/2022-es tanévtől kezdődően a SNI-s gyerekek létszáma jelentős emelkedést mutat, amely messze felülmúlja a korábbi időszakokat.
