Trump arra ösztönözheti az EU-t és Kínát, hogy egymás felé forduljanak, ezzel új politikai szövetségeket és feszültségeket teremtve a nemzetközi színtéren.
Kép: Getty Images - Az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió zászlaja díszíti a bokszkesztyűt, művészi ábrázolás.
Hétfőn a szlovák kormány egy merész döntést hozott. Az osztrák intézkedéseket követve éjféltől egy hónapra lezárta az ország 17 határátkelőjét a magyar és osztrák határon, mindezt a ragadós száj- és körömfájás vírus járványának megfékezése érdekében.
Richard Takáč, a szlovák mezőgazdasági miniszter kifejtette, hogy az így megtartott rendőrök és állategészségügyi szakemberek a gócpontok 10 kilométeres körzetében végzik el a tenyészetek ellenőrzését. Hangsúlyozta, hogy a határátlépés tilalma kizárólag a gépjárművekre vonatkozik.
Összeállt az új német kormány: szerdán történelmi koalíciós megállapodást hirdetett a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD párt. Húsvétot követően a parlament szavaz a friss kancellárról, és várhatóan májusban már megkezdődhet Friedrich Merzék érdemi munkája az Európai Unió kulcsfontosságú államában. Újdonságként Németország digitális minisztériumot alapít, miközben bevezetik a "hazugság tilalmát".
A vezető politikusok szerdai nyilatkozatai és a koalíciós megállapodás kiszivárgott részletei alapján már körvonalazódik az elkövetkező években képviselt irány a legnépesebb EU-s országban.
Friedrich Merz, a kancellári poszt lehetséges várományosa, határozottan kijelentette: „Meggyőződésünk, hogy az országban tapasztalható bizonytalanság szoros összefüggésben áll az illegális migrációval. Fontos, hogy mindent megtegyünk a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében. Most elérkezett az idő, hogy bizonyítsuk, a politikai centrumból származó problémák is orvosolhatók.” Merz arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelmúltban történtek az Egyesült Államokban jelentős hatással lesznek Németország helyzetére. Hangsúlyozta, hogy sürgős intézkedésekkel kell biztosítani az ország versenyképességét a jövőben.
A német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a német export az Egyesült Államok felé akár 15 százalékkal is visszaeshet, amennyiben a jelenlegi vámok fennmaradnak. E héten azonban a vámháború újabb váratlan eseményekkel szolgált.
Kína megfogadta, hogy a végsőkig harcol a vámháborúban. A feszültség fokozásaként a pekingi kereskedelmi minisztérium kedden kijelentette, hogy újabb megtorlást hajt végre, ha Donald Trump amerikai elnök betartja fenyegetését és további 50 százalékos vámot vet ki a kínai árukra.
Peking keddi figyelmeztetése közvetlenül Trump hétfői bejelentése után érkezett, amelyben az elnök bejelentette, hogy 50 százalékos különadót fog bevezetni, amennyiben Kína nem vonja vissza a múlt héten bejelentett 34 százalékos válaszvámot.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője ezután arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy...
Trump szerdán bejelentette, hogy 84 százalékos vámot vezet be minden Kínából származó termékre, ami azt jelenti, hogy a vám mértéke összességében 104 százalékra emelkedik.
Kína azonnal reagált, bejelentve, hogy az amerikai termékekre kivetett vámot 84 százalékra emelik. Ezzel a lépéssel még inkább fokozódott a feszültség a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között, a kereskedelmi konfliktus pedig újabb szintre lépett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, első ízben terjesztette elő ajánlatát az Egyesült Államok számára: a két fél közötti iparcikkekre vonatkozó vámok kölcsönös eltörlését javasolta. Trump azonban hamar elutasította ezt a javaslatot, és amikor az újságírók megkérdezték, hogy elegendő-e a bizottsági elnök indítványa, csak annyit mondott: "nem, nem az".
Erre aztán már az EU is lépett: a tagállamok nagy többséggel hagyták jóvá szerdán a 22 milliárd euró értékű megtorló vámokat az amerikai árukra.
Az Euroactiv jelentése alapján a 27 uniós tagállamból 26 elfogadta azt a javaslatot, amely szerint 10-25 százalékos "kiegyensúlyozó" vámot fognak bevezetni különböző amerikai termékekre, többek között...
Egyedül Magyarország szavazott a vámok ellen.
Nem sokkal később Trump úgy döntött, hogy leállítja a vámháborút: bejelentette, hogy 90 napos moratóriumot hirdet azon országok számára, amelyek nem alkalmaztak megtorló vámokat az Egyesült Államokkal szemben. Kínát viszont nem kímélte, és a szigorú intézkedéseket továbbra is fenntartotta.
A Kína által a globális piacok iránt tanúsított tisztelet teljes hiánya miatt az Egyesült Államok azonnali hatállyal 125%-ra emeli a Kínára kivetett vámot. Bízunk benne, hogy Kína hamarosan ráébred, hogy az Egyesült Államok és más országok kizsákmányolása már nem tartható fenn, és ilyen módon nem is elfogadható – fogalmazott az amerikai elnök a Truth Social platformján.
Az utóbbi hetek eseményei azt jelzik, hogy az Egyesült Államok nyitott az engedményekre, amennyiben a másik fél tiszteletteljes, de határozott módon közelít a tárgyalásokhoz - mondta Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos kutatója az Economxnak. Kiemelte, hogy az amerikai stratégia alapja a kisebb országok egyenkénti, bilaterális szinten történő nyomásgyakorlás, azonban a közös fellépés és a regionális szövetségek erősítése szintén életképes alternatívát jelenthet a helyzet kezelésére.
A hét második felében mindenesetre felsejlett egy újabb lehetőség is a vámjátszmában. Kína és az EU megerősítette elkötelezettségét egy többoldalú kereskedelmi rendszer fenntartása mellett, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll. Pekingbe utazhatnak nyáron az uniós vezetők, köztük Von der Leyen is, hogy az amerikai vámokról tárgyaljanak a kínai elnökkel. Az uniós fél hajlandóságát jól mutatja, hogy legutóbb is az európai vezetők utaztak Kínába, így a protokoll értelmében ezúttal Hszi Csin-ping kínai elnöknek kellene Brüsszelbe látogatnia.
