Tusványos - Semjén Zsolt Kárpátaljára vonatkozó nyilatkozatokat tett.
A miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn hangsúlyozta, hogy Magyarország és a magyar kormány célja nem csupán a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a legszorosabb együttműködés kialakítása az utódállamokkal. Ezen a rendezvényen a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy a kormány elfogadta a külhoni ösztöndíj-rendszer átfogó reformjára vonatkozó javaslatot.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretein belül rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, hogy a magyar kormány célja a többi utódállammal való hasonló partnerségi kapcsolatok kialakítása, mint amilyet Szerbiával már sikerült elérni. Hangsúlyozta: "A probléma nem Magyarország hozzáállásában keresendő", amiért eddig nem valósultak meg ezek a kapcsolatok.
Kárpátalja ügyében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a helyi magyarság hiteles képviselőjeként lép fel. A magyar kormány határozottan kiáll amellett, hogy nem ismeri el a KMKSZ kiszorítását a magyar ügyek képviseletéből.
"A magyar kormány határozottan kijelentette, hogy nem fogunk senkit kiadni Ukrajnának, hogy aztán a frontra vigyék és ott életét veszítse."
Kiemelte: a magyar kormány Sebestyén József támogatása mellett döntött, hiszen "bármelyikünk lehet Sebestyén József, ha egyszer csak belekerülünk ebbe a háborús helyzetbe".
Varga-Bajusz Veronika a "Felsőoktatási kihívások a Kárpát-medencében - Egyetem 2030" című kerekasztal-beszélgetés keretében hangsúlyozta, hogy a Makovecz Program megerősítése lesz a céljuk, amely a Kárpát-medencei magyar egyetemek közötti kapcsolatok erősítését tűzte ki célul. Terveik között szerepel a Collegium Talentum program keretében részt vevő doktori ösztöndíjasok számának növelése, valamint a támogatások összegének emelése is.
A változás egyik fontos aspektusaként emelte ki, hogy amikor egy külhoni fiatal magyarországi tanulmányokat folytat, akkor az adott régió egyetemeihez való kapcsolódás támogatott. A célkitűzés az, hogy amennyiben a külhoni intézmények kínálnak hasonló képzéseket, a fiatalok elsősorban ott folytassák tanulmányaikat. Továbbá, hangsúlyozta, hogy a magyarországi tanulmányok befejezését követően elvárás lesz a visszatérés a szülőföldjükre.
Kitért arra is, hogy emellett egy új ösztöndíj bevezetésén dolgoznak, ami a Székely bicskás munkacímen fut, és azok a nagyon tehetséges külhoni magyar fiatalok részesülhetnek majd benne, akik felvételt nyernek az adott ország valamely legerősebb egyetemére. Itt is az a cél, hogy a legjobban képzettek hazatérve, a saját közösségüknek adják vissza a tudásukat - húzta alá.
Rámutatott: az Egyetem 2030 program fő célja, hogy legyen egy magyar egyetem a világ top 100 egyeteme között, és legyen több magyar intézmény Európa Top 100-as egyetemei között. Kiemelte: a felsőoktatási rangsorok a hallgatókról szólnak, arról, hogy olyan oktatást, kutatási lehetőségeket, hallgatóbarát megközelítést kapjanak, amiből aztán sikert tudnak kovácsolni, karriert tudnak építeni. Ennek egyes lépéseit "szálazzák szét" a programban - mondta, kiemelve: a teljesítményorientáción, a teljesítményfinanszírozáson keresztül az egyetemekkel együttműködésben szeretnénk a programot felépíteni.
A külhoni lába az Egyetem 2030 program keretében a határon túli magyar egyetemek fejlődésére és fejlesztésére fókuszál. Célunk, hogy támogassuk e fontos intézmények további megerősödését és növekedését, így hozzájárulva a magyar tudományos közélet gazdagításához és a közösségek szellemi fejlődéséhez.
A célkitűzés az, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jövőre, a névadó születésének 350. évfordulója alkalmából, egyetemmé alakuljon. Emellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is arra törekszik, hogy a székhelyéhez tartozó ország magánegyetemei között a legjobbak közé kerüljön. A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy minden szükséges támogatást megadjon ehhez a törekvéshez - hangsúlyozta.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar felsőoktatás széleskörű támogatása elengedhetetlen. Célja, hogy minden területen, ahol elegendő számú fiatal él, elérhető legyen a magyar nyelvű oktatás. A támogatási irányvonal egyre inkább arra összpontosít, hogy elősegítse a fiatalok szülőföldjükön való maradását - tette hozzá.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője hangsúlyozta, hogy a 2023-as felsőoktatási törvény új kihívások elé állította a kisebbségeket. Az új szabályozás értelmében azokban a szakokban, ahol nem folyik anyanyelvi képzés, a román állami egyetemeknek kötelezően elkülönített helyeket kell biztosítaniuk a kisebbségek számára. Ez különösen lényeges, hiszen a romániai magyar populáció mindössze 6,5 százalékot tesz ki, míg az erdélyi magyar közösség körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 4-4,2 százalék között mozog. Ezen kívül jelentős eltérés van a román és magyar diákok érettségi eredményei között, ami további aggodalomra ad okot. Szabó kiemelte a duális képzés lehetőségét is, amely a vállalkozói szféra és a felsőoktatás összehangolásával komoly esélyt kínál a fiatalok helyben maradására, ezzel erősítve közösségüket.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kiemelte: az ungvári egyetemet az ukrán állam csak minimális összeggel támogatja, a magyar képzési programot az ösztöndíj-rendszeren keresztül a magyar állam biztosítja.
Örömmel üdvözölte a Makovecz Programot, amely lehetőséget biztosít hallgatói számára a külföldi tanulmányok folytatására. A háborús helyzet következtében főként a női hallgatók élhetnek ezzel a lehetőséggel – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a főiskola a saját intézményi bázisának megerősítése érdekében kérte a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság engedélyét, így most már hivatalosan is elismert intézményként működik Magyarországon. Ezen kívül jelezte, hogy kezdeményezték a főiskola egyetemmé való átalakulását is.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kiemelte: bár az oktatási rendszerek eltérnek egymástól, nagyon sok magyarországi fiatal legálisan tud elvégezni romániai egyetemeken különböző képzéseket. Ez így már egy szép Kárpát-medencei magyar oktatási tér - fogalmazott. Kijelentette: az oktatás a legfontosabb kollektív jog.
A 2010-es családbarát fordulat óta egyre bővül, mára meghaladta a harmincat azoknak az intézkedéseknek a száma, amelyekkel Magyarország a családokat, a gyermekvállalást segíti - összegezte Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára.
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében Családjaink és nemzetünk jövője címmel megszervezett pódiumbeszélgetésen Koncz Zsófia kiemelte: azért is különleges a magyar családpolitika, mert a nehéz, válságos időszakokban, a világjárvány, energiaválság, háborús helyzet idején, amikor sok országban pont a családokat érintő támogatásokat szűkítették, Magyarország folyamatosan bővítette ezeket az intézkedéseket.
Elmondta: július elsején elindult Európa legnagyobb adócsökkentési programja, amely egymillió családot érint. Ez a családi adókedvezmény megduplázása. 2010 óta munkaalapú társadalom épül, egymillió új munkahely jött létre, és a női foglalkoztatás is 66 százalékról 80-ra növekedett.
A bölcsődeépítési program célja, hogy támogassa a munka és a család közötti egyensúly kialakítását. A nagyszülői gyed bevezetése pedig a családok és a munkavállalás iránti tisztelet kifejezése. A kormány alapvető irányvonala, hogy csökkentse a gyermekvállalás anyagi terheit a családi költségvetések számára – hangsúlyozta Koncz Zsófia.
"Amikor a magyarság és a magyar családok kérdéséről beszélünk, nem csupán az anyaország keretein belül gondolkodunk, hanem a Kárpát-medence teljes magyarságát, sőt a világ bármely pontján élő magyar közösségeket is figyelembe vesszük. Például az anyasági támogatás a Köldökzsinór program részeként a határokon túl is elérhető, valamint a fiatalok számára nyújtott életkezdési támogatás és a babakötvény is. Úgy vélem, hogy ez a megközelítés kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából, és elengedhetetlen, hogy a családokra helyezzük a hangsúlyt." - hangsúlyozta az államtitkár.
A családtámogatási rendszer alapját három kulcsfontosságú pillér képezi - részletezte -, amelyek közül az első a családok pénzügyi segítése, a második a munka és a családi élet közötti harmonikus egyensúly kialakítása, míg a harmadik, szintén elengedhetetlen szempont az otthonteremtés – hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben vezették be csokot, utána a vidéken élőkre is koncentrálva az immár negyedmillió kedvezményezett által igényelt babaváró támogatást, amelyet az államtitkár a családtámogatási intézkedések egyik fő sikertörténetének nevezett.
"És most is azt látjuk, hogy még van, akiket talán külön is meg kellene szólítani az első lakás tekintetében, és ezért vágunk bele az Otthon Start programba. Úgy gondoltuk, hogy még van teendő, tehát nyilván a családokkal a gyermekvállalás tekintetében már nagyon sok támogató intézkedés van, de a lakásszerzés, illetve általános otthon megszerzése tekintetében még szükség van egy külön intézkedésre. (...) A nemzet alapja a család, és a családok jelentik a nemzet jövőjét" - fogalmazott az államtitkár.
A családtámogatási intézkedésekről részletes információk érhetők el a megújult csalad.hu portálon – hangzott el a Professzorok Batthyány Köre és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért közötti együttműködés keretében tartott tusnádfürdői panelbeszélgetésen.
