Uniós biztos: Európának most végleg meg kell szüntetnie az orosz gáz beszerzését.

Dan Jorgensen, az energiaügyekért felelős uniós biztos, hétfőn Luxembourgban hangsúlyozta: "El kell érnünk, hogy Európában végre teljes mértékben leállítsuk az orosz gáz vásárlását."

Az EU-tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek találkozójára érkezve a dán biztos kiemelte: a mai napra jelentős döntés vár előttünk, és az Európai Bizottság abban bízik, hogy a miniszterek is melléállnak az orosz gázimport fokozatos leépítésének tervéhez.

"Régóta tűrtük, hogy Putyin, az orosz elnök, az energiát fegyverként alkalmazza velünk szemben. Hosszú ideig voltunk kiszolgáltatva egy olyan agresszornak, aki jogellenes háborút folytat Ukrajnában."

- fejtegette.

Jorgensen szerint Európának most nagyon határozottan kell kiállnia, és a tervezett uniós megállapodás nemcsak politikai üzenetet küld, hanem valódi hatása is lesz: "kevesebb pénz jut majd Oroszországnak a jövőben".

Hangsúlyozta, hogy

A gázimport fokozatos leépítése várhatóan elindul, és a tervek szerint fél éven belül véget érhet a rövid távú, úgynevezett spotpiaci szerződések fokozatos kivezetése.

"Őrültség belegondolni, hogy miközben harcolunk egy agresszor ellen, még mindig közvetetten finanszírozzuk Putyin háborúját azzal, hogy egyes országok továbbra is orosz gázt vesznek. Ennek most véget kell vetni" - mondta.

Jorgensen ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos tagállamok számára kihívást jelent az orosz gázról való leválás, de kiemelte: az Európai Bizottság "szoros együttműködés keretében dolgozik velük a megoldások kidolgozásán".

Megerősítette, hogy az EU célja nemcsak az orosz energiafüggőség megszüntetése, hanem a jövőben a megújuló energiaforrásokra való átállás is. "Le kell győznünk a klímaváltozást, és csökkentenünk kell az energiaárakat - ezt megújuló forrásokkal tudjuk elérni" - mondta.

Megöli Magyarország ellátásbiztonságát, ha az Európai Unió ellehetetleníti az orosz energiahordozók importját, ez tény, amelynek semmi köze nincs a politikához - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A minisztérium által kiadott hivatalos tájékoztató alapján a tárcavezető az Európai Unió energiaügyi tanácsülésén megtartott beszédében elsőként hangsúlyozta, hogy

Ha az orosz energiaforrásokat megszorítanák, Magyarország energiaellátásának biztonsága komoly kockázatoknak lenne kitéve, és az áremelkedés is elkerülhetetlenné válna.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az energiaellátás ügyét hazánkban nem csupán politikai szempontok határozzák meg, hanem sokkal inkább fizikai és földrajzi tényezők. Az aktuális infrastruktúra ugyanis nem képes kezelni a szükséges mennyiségű importot, amennyiben az orosz földgáz és kőolaj szállítása leállna.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig két fő útvonalon jutott kőolajhoz, azonban az uniós tervek alapján az egyik lehetőség megszűnne. "Tényleg a diverzifikációról beszélünk? Ha csak egyetlen útvonalra támaszkodunk, teljesen kiszolgáltatottak leszünk a monopóliumokkal szemben. Olyan útvonalról van szó, ahol a tranzitdíjak ötszöröse a jelenlegi európai átlagárnak. Ráadásul a háború kezdete óta a tranzitdíjak megduplázódtak (...) És olyan csővezetékről beszélünk, amelynek tesztjei azt mutatták, hogy nem képes megfelelően ellátni az igényeinket" - sorolta a miniszter.

Majd rámutatott arra, hogy...

Az ukrajnai földgáztranzit fokozatos leállítása következtében évi 18 milliárd köbméter gáz kapacitása eltűnt. Ezenfelül az Európai Unió legújabb rendelete alapján további 8,5 milliárd köbméter gáz válhat elérhetetlenné. Mindezeket figyelembe véve Magyarország éves gázfogyasztása körülbelül 9 milliárd köbméter, ami jelentős kihívások elé állítja az ország energiaszektort.

A miniszter ezt követően hangsúlyozta, hogy a rendelet ellenállásának nincs köze semmiféle politikai játszmához, Oroszországhoz vagy Ukrajnához. A kérdés kizárólag hazánk energiaellátásának biztonságát érinti, amely komoly veszélybe kerülhet.

"Teljes szívemből arra kérem Önöket, hogy vegyék figyelembe Magyarország különleges földrajzi helyzetét. Kérem, tegyék félre a világpolitikai játszmákat, és fókuszáljanak a fizikai és földrajzi adottságainkra. Ha ezt nem teszik, könnyen elveszíthetjük a biztonságos energiaellátásunkat."

Éles hangú bírálatot fogalmazott meg az Európai Bizottság irányába, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i felkérésére csupán október 10-én, 49 nappal később válaszoltak. Ekkorra a két ország már a stratégiai tartalékok felhasználásának küszöbén állt, miután a Barátság kőolajvezetéket ért támadás és a tranzit leállása miatt sürgős intézkedésekre lett volna szükség.

Végezetül pedig arra is kitért, hogy a magyarországi energiaexport az orosz bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,2 százalékát teszi ki, ennek kiesése pedig aligha lehetetlenítené el a háború folytatását.