Vadregényes jövő: közösségi élménytér alakul a Budakeszi erdőből, ahol a sikeres együttműködés varázslatos lehetőségeket teremt.

2025. május 7-én ünnepélyes keretek között került sor az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. közötti megállapodás aláírására, amelynek révén több mint 200 millió forintnyi befektetéssel új életet lehelnek a Budakeszi Vadaskert 320 hektáros erdőterületébe. Pókos Gergely, az OTP Zöld Program ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az együttműködés célja nem csupán a terület ökológiai és klímavédelmi megújítása, hanem a turizmus fellendítése is.

A Budakeszi közelében elterülő, több mint 300 hektáros terület Európa második legnagyobb vadbemutató kertje, amely már évtizedek óta a természet kedvelőinek egyik legnépszerűbb úti célja. A főváros közelsége miatt évente számos látogató érkezik ide, akik a festői erdei környezetben szabadon megfigyelhetik a hazai nagyvadfajokat egy kellemes séta során. Ezen kívül a közeli Budakeszi Vadaspark is jelentős vonzerőt képvisel, hiszen egyedülálló környezeti nevelési programjaival különleges élményeket kínál a látogatóknak.

A térség természetvédelmi és közösségi jelentőségét szem előtt tartva egy átfogó fejlesztési program veszi kezdetét, amelyet a Pilisi Parkerdő szakmai irányítása alatt valósítanak meg. Ez a kezdeményezés élenjáró szerepet tölt be az örökerdőgazdálkodás bevezetésében. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói gondoskodnak arról, hogy a megújítási intézkedések hatásait pontosan mérjék és hitelesítsék. A projekt célja egy olyan erdő létrehozása, amely ellenáll a klímaváltozás hatásainak, és ökológiai szempontból gazdagabb, változatosabb élőhelyeket kínál. A 10 éves időtartamra tervezett program összesen 228 millió Forintból valósul meg, az OTP Bank támogatásának köszönhetően. A bank nem csupán pénzügyi forrást biztosít, hanem aktívan részt vesz a fejlesztések hatásainak figyelemmel kísérésében és azok ismertetésében is, ezzel is hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti elköteleződését.

Az esemény során Pókos Gergely hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság immár nem csupán elvárás, hanem szabályozói követelmény is. Az OTP Bank azonban lehetőséget érzékel abban, hogy infrastrukturális beruházások, mint például ingatlanfejlesztések révén támogassa a fenntartható fejlődést.

"Mi nem csupán a közérdek szolgálatában állunk, hanem üzleti lehetőségeket is teremtünk. Még ennél is lényegesebb számunkra, hogy felelősségteljes vállalatként működjünk. Csapatunkban több mint 40 ezer ember dolgozik, ami 40 ezer családot jelent, akik mind egy jobb és élhetőbb jövőt szeretnének biztosítani a gyermekeik számára."

Ha sikerül elérni a tervezett eredményeket, a Közép- és Kelet-európai régió más részeire is kiterjesztik. Újdonságként egy elismerési formát is bevezetnek: szimbolikusan egy fát ajándékoznak azoknak a munkatársaknak, akik munkájukkal kiérdemlik, tette hozzá.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója kifejtette, hogy a mostani rendezvény különleges alkalmat teremt a Budakeszi Vadaskert múltjának, jelenének és jövőjének együttes ünneplésére. A hetvenes évek második felében alapított Budakeszi Vadaspark célja az volt, hogy a hazai kis- és nagyvadfajokat természetes élőhelyükön mutassa be, miközben a vadászati lehetőségeket is kínálta a látogatók számára. Akkoriban a több mint 300 hektáros területével a park a második legnagyobb volt Európában. Azóta azonban számos változás történt: a környezeti viszonyok, a klímaváltozás hatásai, az urbanizáció és a látogatói szokások megváltozása új kihívások elé állította az erdőgazdálkodókat.

A mostani fejlesztés célja, hogy a természeti értékek megőrzése mellett a látogatók számára is modern, szemléletes formában mutassák be az élővilágot. Ebben van segítségükre a Soproni Egyetem, amely szakmai iránymutatást és önellenőrzési lehetőséget biztosít. A fejlesztések része a szerkezeti és fajgazdasági sokféleség megőrzése, az invazív fajok irtása, a holtfák meghagyása, a tájsebek és vizes élőhelyek helyreállítása. Évente milliók látogatják a területet, ezért új sétálóutakat, tanösvényeket, kilátóteraszt és futóköröket építenek, digitális információs megoldásokkal kiegészítve, hogy az emberek közelebb kerülhessenek az erdő élővilágához.

Meggyőződésem, hogy a természetvédelem és a fenntarthatóság terén elért sikerek alapja a szoros együttműködés. Ez a példa arra világít rá, hogyan építhetnek ki tartós, kölcsönösen előnyös kapcsolatot egy erdőgazdálkodó és egy gazdasági szereplő, közös céljaik mentén, széles spektrumon.

Ezek a kezdeményezések az OTP Bank támogatásával valósulnak meg, amely a zöld átállásra irányuló hosszú távú stratégiájának keretében elkötelezett a biológiai sokféleség védelme mellett, és aktívan részt vesz a természetközeli fejlesztések megvalósításában.

Nem csupán a sétautak és a népszerű kilátóteraszok új arculatot kapnak, hanem a látogatók is egy interaktív és élményszerű módon élhetik át a természet szépségeit.

Rétfalvi Tamás, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Környezet- és Természetvédelmi Intézetét vezető szakember, hangsúlyozta, hogy az egyetem elkötelezte magát a klíma- és biodiverzitásmegőrzés, valamint a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság érdekében tett kezdeményezések mellett. 2015 óta fut a KIMPI projekt, amely innovatív környezeti monitoring rendszert üzemeltet. Ennek keretében méhcsaládokat telepítenek a vadaskert területére, ahol a virágpor és a nektár részletes elemzése révén átfogó botanikai felmérések valósulnak meg. Rétfalvi szerint ezek a módszerek sokkal megbízhatóbbak, mint a klasszikus felmérési technikák. A méhek szerepe kulcsfontosságú, hiszen segítségükkel nyomon követhető a biodiverzitás növekedése és a beporzók számára kedvező életfeltételek kialakulása.

Budapest és környéke valóban különleges gyöngyszeme a városi erdőknek. A főváros területén összesen körülbelül 5700 hektár erdős terület található, melyből 3600 hektár a Pilisi Parkerdő gondozásában áll, míg a maradékot több mint 100 erdőgazdálkodó irányítja. A város parkjai is jelentős zöldfelületet képviselnek, körülbelül 1100 hektárral. Érdekes, hogy az 1850-es évekig az erdők területe folyamatosan zsugorodott, de a főváros dinamikus fejlődésével párhuzamosan a zöldfelületek újbóli növekedésnek indultak. Az 1870-es években megkezdett erdősáv-telepítések máig látható eredményeket hoztak, például Kőbánya-Kispest mellett, a Keresztúri temető környékén vagy a Sashalmi kiserdőben. Ezek a területek nemcsak a természet szépségét, hanem a városi életminőség javítását is szolgálják.

A városi erdők napjainkban eltérő ökoszisztéma-szolgáltatásokat kínálnak, mint a hagyományos erdők, és számos kihívással néznek szembe. Ezek közé tartozik a fokozott terhelés és a beépítések hatása, a túlturizmus problémái, a változó társadalmi igények, valamint a klímaváltozás következményei.

A program megvalósításával a Budakeszi Vadaskert a következő évek során egy olyan fenntartható természeti térké alakul, amely gazdag biodiverzitásának, értékes pihenési lehetőségeinek és közösségi élményeinek köszönhetően valódi oázissá válik.

A kezdeményezés jó példaként szolgálhat arra, hogy a városi erdőkezelés keretében miként valósulhat meg egy fővároshoz közeli erdőben a természetvédelem, az oktatás és az élményalapú erdőhasználat egysége - egy zöldebb, élhetőbb jövő érdekében. Az oktatási funkció a környezeti nevelés különféle formáiban valósul meg: a fejlesztés részeként kiépített tanösvény, információs pontok és interaktív elemek segítik a látogatókat abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzenek az erdei ökoszisztémákról és a természetvédelem fontosságáról.