Vámháború: Az Egyesült Államok és Kína Genfben ültek le tárgyalni.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztere és a kereskedelmi főtárgyalója Svájc földjén indítottak tárgyalásokat magas rangú kínai tisztviselőkkel, céljuk pedig a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek csökkentése.

Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson amerikai kereskedelmi képviselő Genfben kezdett megbeszéléseket a He Lifeng miniszterelnök-helyettes vezette kínai delegációval - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.

A közelgő szombati genfi találkozó helyszínét még nem tették közzé. A diplomáciai források megerősítették, hogy a felek megkezdték a tárgyalásokat, azonban a részletek megőrzése érdekében névtelenül nyilatkoztak.

A kereskedelmi háború enyhülésének lehetőségei csekélyek, de mégis adódik némi remény arra, hogy a két ország mérsékelheti a kölcsönös termékekre kirótt magas vámokat. Ez a lépés kedvező hatással lenne a globális pénzügyi piacokra, valamint az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelemtől függő vállalatokra, amelyek mindkét oldalon működnek a Csendes-óceán partjainál.

A múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök drámai lépést tett, amikor a Kínára kivetett vámokat 145 százalékra emelte. Kína válaszul 125 százalékos vámot vezetett be az amerikai importtermékekre. Ezek a rendkívül magas vámok gyakorlatilag a két ország termékeinek bojkottját idézik elő, és jelentős zűrzavart okoznak a tavalyi év során több mint 660 milliárd dolláros kereskedelmi forgalomban.

Trump már a tárgyalások előestéjén, pénteken arra utalt, hogy az Egyesült Államok esetleg mérsékelheti a Kínára kirótt vámokat. Ezt a megállapítást a Truth közösségi platformon közzétett posztja támasztja alá, ahol kijelentette: "a 80 százalékos vám jól hangzik!"

Sun Yun, a Stimson Központ Kína-programjának vezetője kiemelte, hogy ez az első alkalom, amikor He és Bessent egy asztalhoz ülnek. Kifejezte aggodalmát, hogy a genfi találkozó nem fog jelentős előrelépéseket hozni.

"A legideálisabb megoldás az lenne, ha a két fél egyidőben egyezne meg a vámok csökkentéséről" - fejtette ki, majd hozzátette, hogy még a legkisebb mértékű csökkentés is kedvező üzenetet közvetítene.

Mióta januárban újra belépett a Fehér Ház kapuin, Trump határozottan használja a vámokat, mint a gazdasági politikájának egyik fő eszközét. Például egy 10%-os vámot vezetett be az importtermékekre, amelyek a világ szinte minden országából érkeznek.

A Kínával folytatott gazdasági összecsapás volt a legélesebb és legintenzívebb. A Pekingre kivetett vámok között szerepel egy 20%-os illeték, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a kínai vezetésre, hogy tegyen lépéseket a szintetikus ópiát, különösen a fentanil Egyesült Államokba irányuló áramlásának visszaszorítása érdekében. Ezen kívül a fennmaradó 125% egy korábbi vitához kapcsolódik, amely Trump első elnöki ciklusára nyúlik vissza, és átfedésben áll a korábban Kínára kivetett vámokkal. Ennek eredményeként egyes kínai termékekre kivetett vámok mértéke elérheti a 145%-ot is.

Trump első hivatali időszakában az Egyesült Államok határozottan megfogalmazta, hogy Kína tisztességtelen módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert a fejlett technológiák, például a kvantumtechnika és az önvezető autók terén. Ezen praktikák között szerepel az amerikai és más nemzetközi cégek kényszerítése arra, hogy a kínai piacra való belépésért cserébe felfedjék üzleti titkaikat; a kormányzati források felhasználása a hazai technológiai vállalatok elősegítésére; valamint az érzékeny technológiák nyílt ellopása.

Közel kétéves intenzív tárgyalások eredményeként az Egyesült Államok és Kína 2020 januárjában elérte az úgynevezett első fázisú kereskedelmi megállapodást. Az Egyesült Államok azon döntése mellett állapodott meg, hogy nem emel újabb vámokat Kínával szemben, míg Peking vállalta, hogy jelentősen megnöveli az amerikai termékek beszerzését. A legkomplexebb és legérzékenyebb témákat, mint például a kínai állami támogatásokat, a jövőbeli egyeztetésekre halasztották.

Kína azonban nem valósította meg az ígért vásárlásokat, részben azért, mert a COVID19-járvány kitörése megzavarta a világkereskedelmet.

Trumpot különösen aggasztja a Kínával szembeni óriási amerikai kereskedelmi hiány, amely tavaly elérte a 263 milliárd dollárt.

Svájcban Bessent és Greer találkozott Karin Keller-Sutter svájci elnökkel is. "Mondtam Bessent miniszter úrnak, hogy a jelek szerint a Szentlélek tegnap Rómában járt, és remélem, hogy a hétvégén Genfbe jön" - mondta az elnök a pénteki találkozó után, amelyet "csalódást keltőnek" tartott, amiért nem enyhítette a svájci termékekre kivetett kemény vámokat

A múlt hónap során Trump döntést hozott a svájci termékekre vonatkozóan, felfüggesztve a tervezett, 31 százalékos vámok bevezetését. Ez a mérték meghaladja az Európai Unióra kivetett 20 százalékos vámokat. Jelenleg a vámokat 10 százalékra csökkentette, de a jövőben elképzelhető, hogy ismét emelni fogja őket.

A kereskedelmi feszültségek fokozódása nem kedvez Svájc érdekeinek. Az amerikai vámemelésekkel szembeni válaszlépések anyagi terheket jelentenének a svájci gazdaság számára, különösen az Egyesült Államokból érkező import áremelkedése miatt – áll a kormány múlt heti közleményében. Hozzátették, hogy a végrehajtó hatalom „jelenleg nem szándékozik ellenintézkedések bevezetésére”.

Az amerikai kormány bejelentette, hogy szombaton 10%-os vámtételt vezettek be a Svájcból érkező exporttermékekre, míg szerdától egy újabb 21%-os vámot is alkalmaznak a svájci árukra.

Az Egyesült Államok Svájc második legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Uniót követően. A 27 tagállamból álló uniós blokk szinte teljesen körbeöleli a gazdag alpesi országot, amelynek lakossága meghaladja a 9 milliót. A svájci kormány adatai szerint az USA és Svájc közötti áruk és szolgáltatások kereskedelme az elmúlt húsz év során jelentős növekedésen ment keresztül, megnégyszereződve a két ország közötti kapcsolat erősödésének eredményeként.

A svájci kormány bejelentette, hogy 2022. január 1-jétől megszüntette az ipari vámokat, így most már az amerikai termékek 99%-át vámmentesen lehet behozni az országba. Ez a lépés új lehetőségeket teremt a kereskedelmi kapcsolatok számára, és hozzájárul a gazdasági együttműködés erősítéséhez.

Karin Keller-Sutter, Svájc pénzügyminisztere, kifejezte, hogy inspirálóan hatottak rá a Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélések. Optimistán tekint a hétvégi genfi találkozóra, ahol reményei szerint sikerül megoldást találni az amerikai-kínai kereskedelmi háború által előidézett feszültségekre.