A Mészáros vállalat különösen aggályos módszereket alkalmaz a pusztavámi bányató feltöltésére, beleértve potenciálisan veszélyes anyagok felhasználását is – derül ki az atlatszo.hu cikkéből.
Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben. A Pusztavám melletti Cica-homok nevű bányató viszont már eltűnt, rekultiváció címén ugyanis jelenleg a bányagödör feltöltése zajlik veszélyes és nem veszélyes hulladékból előállított 45 ezer tonna "fedőanyaggal". A projekt ellen tiltakozók szerint ezzel egy már kialakult vizes élőhelyet pusztítanak el, mégpedig országosan védett és Natura 2000-es besorolású területen. Ráadásul a bányagödör feltöltéséhez használt szennyezett anyag veszélyezteti a felszín alatti vizek minőségét - állítja a civil tiltakozókon kívül Csárdi Antal országgyűlési képviselő, aki feljelentést is tett az ügyben. A feltöltést a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi, amelynek végső tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap.
A 20. század második felében a bányászat számos tájsebet hagyott maga mögött, köztük számos lenyűgöző bányagödröt is. Az egyik legérdekesebb ezek közül a Cica-homok, ahol egy hatalmas kráter mélyén tükörsima vízfelületként csillog a zöldes árnyalatú eső- és talajvíz. E vidéken több hasonlóan látványos bányatavat és lélegzetelállító mélységű gödröt fedezhetünk fel. Ezt a különleges természeti örökséget a Turista Magazin is megörökítette, bemutatva a Vértes vidékének rejtett kincseit.
"A mesterségesen telepített fenyvesek és a természet által újra birtokba vett növényfajok mára már szinte teljesen elborították azt a korábban kopár, a bányászat igáinak alávetett vidéket. A laikus szemlélő, aki erre téved, akár azt is gondolhatná, hogy ez a táj mindig is ilyen buján zöldellt." - írta a magazin a helyszínről.
Ezen a három évvel ezelőtt készült videón is jól látszik, hogy az egykori bányagödröt újra birtokba vette a természet, és egy valóságos kis oázis alakult ki a helyszínen.
Jelenleg, aki a Cica-homok környékén jár, azt tapasztalhatja, hogy a régi tó helyén teherautók és munkagépek uralják a tájat. A Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal 2022-es döntése értelmében a terület rekultivációs munkálatai folyamatban vannak, amelynek során a bányagödör feltöltése történik. Ezt a feladatot a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi.
A Cica-homok bányájának rekultivációjára kiadott engedély alapján a Vértesi Kft. a bányatóban felhalmozódott víz eltávolítását követően...
Körülbelül 45 000 tonna, különböző veszélyes és nem veszélyes hulladékokból készült "takaróanyaggal" kívánják feltölteni a bányagödröt.
A vertesinfo.hu által nyújtott tájékoztatásban olvasható.
Az elsősorban veszélyes hulladékok hasznosításával foglalkozó Vértesi Kft.-ről korábban annak kapcsán írtunk, hogy a cég akkuhulladék kezelésére kért engedélyt, de végül az engedélyezési folyamatot nem vitte végig.
Kialakítottuk a következő információt: A kft. Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez kapcsolódik, mivel a cég tulajdonosa az Envirotis Holding Zrt. Ennek a vállalatnak a feletti egyedüli irányítást 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap vette át.
„A Fejér vármegyei Pusztavám közelében lévő bányató medrébe súlyosan szennyezett és mérgező anyagokat juttattak egy környezetvédelmi beruházás keretében” – hívta fel a figyelmet 2024 őszén Csárdi Antal, az egykori LMP-tag, országgyűlési képviselő, a bányató rekultivációjával kapcsolatos problémákra egy Facebook-bejegyzésében.
A politikus szerint 2024 augusztusában a Pusztavámon élő lakosok azzal keresték meg, hogy a már víztelenített Cica-homok bányatónál borzalmas bűzt árasztó anyagot raktak le. Csárdi a helyszínen mintát vett az anyagból, amit akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott.
A vizsgálat eredménye szerint a minták több összetevője meghaladta a "földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről" szóló együttes rendelet szerinti "B" szennyezettségi határértéket.
"A politikus megjegyezte, hogy a fenol koncentrációja 9,6-szorosan meghaladja a megengedett szintet, míg a kadmium szintje két és félszeresen túllépi a határértéket. Emellett a króm mennyisége szintén a megengedett érték felett van, és az arzén, a bárium, valamint az ólom szintje is aggasztóan közelít ehhez a küszöbhöz."
A kormányhivatal kezdetben azt válaszolta a pusztavámi önkormányzat megkeresésére, hogy Csárdi állításai nem rendelkeznek bizonyító erővel. A hivatal közleménye szerint a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a mintákat a megbízó juttatta el a laboratóriumba, ami miatt nem lehet biztosan igazolni a mintavétel akkreditáltságát.
A helyi közösség felháborodása nyomán a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. lakossági fórumot szervezett, ahol lehetőség nyílt a problémák nyílt megvitatására. E fórum keretein belül sikerült egy közös megállapodást elérni az akkreditált mintavételről, amelyet a kormányhivatal, a Vértesi Kft. és a helyi lakók együttműködésével három különböző laboratóriumban elemeznek majd.
Csárdi Antal szerint a vizsgálatok eredménye ismételten határértéket meghaladó szennyezettséget mutatott. Ugyanakkor a megyei kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt állította: "a bányatelek rekultivációjához használt anyagban nincs az engedélyben foglalt határértéket meghaladóan szennyező anyag."
Az ellentmondás magyarázata abban a Vértesi Kft. számára kiadott 2023-as hatósági engedélyben rejlik, amely a bányafeltöltésre használt anyag esetében a szennyezőanyagokra egyedi határértékeket írt elő.
Az engedély alapján a cég által alkalmazott egyik hulladékkezelési eljárás keretében a "veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkészítését követően aerob biológiai folyamat révén ún. 'mesterséges' talaj (fedőanyag) előállítása és kihelyezése" valósul meg.
Ezzel a veszélyes hulladékokat is felhasználó, biológiai átalakításon átesett fedőanyaggal töltik fel a Cica-homok bánya gödrét. A töltőanyagban lévő egyes anyagokra pedig
a hatóság a "B" szennyezettségi határértékeket jelentős mértékben - akár több mint 10-50-szeresen - meghaladó határértékeket szabott meg.
Csárdi Antal szerint a hatóság jogszabálysértően engedélyezett egyedi, "fellazított" határértékeket a bányafeltöltésre használt, hulladékból előállított anyagra. A bányató feltöltése emiatt súlyosan veszélyeztetné a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségét, sőt egészségügyi kockázatokat is rejt. A politikus ezért júliusban rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás, természetkárosítás, hivatali visszaélés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és közveszély okozása miatt.
A feljelentés alapján a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal tavaly decemberi nyilatkozata azt az illúziót kelti, hogy a Cica-homok bánya rekultivációjához felhasznált feltöltőanyag megfelel a környezetvédelmi normáknak, és mentes a határértékeket túllépő szennyező anyagoktól. E kijelentés azonban félrevezető és megtévesztő, mivel a kiadott engedélyben rögzített szennyezőanyag-határértékek jogszabályellenesen magasak, túllépve ezzel a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban előírt határokat.
A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. szerint a Cica-homok bánya területén "tájsebgyógyítás" folyik, mellyel a cég "ökológiai jelentőségű feladatot" hajt végre. Erről a kft. egy videót is készített - az ebben megszólaltatott szakértők szerint a bányagödör feltöltése a kiadott engedélyeknek megfelelően zajlik, amely semmilyen szennyeződést nem fog okozni.
A cég videójában elhangzik, hogy a bányató csapadék útján keletkezett, a gödörbe a talajrétegeken át nem szivárog víz, így a feltöltő anyagból - mely alá még egy bentonit nevű szigetelőanyag is kerül - sem szivároghat majd szennyezőanyag a talajvízbe.
A bányarekultiváció most zajló módját azonban nemcsak Csárdi Antal, hanem a környékbeli lakosok és a Pusztavámért Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület is ellenzi, mégpedig a hatályos jogszabályokra és szakértői véleményekre hivatkozva.
A civil tiltakozók szerint egy fokozottan védett növények és állatok élőhelyeként is szolgáló, természetes tó feltöltése nem tekinthető rekultivációnak, ha az az eredeti állapotnál rosszabb állapotot eredményez. Márpedig a bányászati törvény kimondja, hogy a tájrendezés nem eredményezhet a bányászat előtti állapotnál rosszabb környezeti állapotot.
A tiltakozók álláspontja szerint viszont szakmailag kizárt, hogy a bányászat előtti, ép talajnál jobb minőségű legyen egy ipari hulladékból készült töltőanyag, amely ráadásul élő ökoszisztémát pusztít el.
A bányafeltöltéssel érintett terület nem csupán egy egyszerű helyszín, hanem a Natura 2000 hálózat része, amely kiemelkedő fontosságú a természet megóvása szempontjából. Ezen kívül országos szinten is védett természeti övezetként és különleges madárvédelmi területként is számon tartják. Ezen okok miatt a kormányhivatal megbízta egy szakmai csapatot, hogy készítsen egy részletes Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. Az ebből származó értékelés alapján kiadott...
kormányhivatali határozat szerint a beavatkozásnak nem lesz jelentős hatása a védett területekre és élőhelyekre.
A hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) szakvéleményére is támaszkodott, melyben a DINPI a bányató területén lévő védett növények átültetését és a tóban élő kétéltűek áttelepítését javasolta.
A hatóság ennek következtében természetvédelmi engedélyt bocsátott ki, amelyben számos fokozottan védett és jelentős eszmei értékkel bíró növényfaj, mint például a méhbangó, a vitézkosbor, a fehér- és kardos madársisak, valamint a mocsári nőszőfű átültetését rendelte el.
"Ezen fajok megtalálhatósága világosan alátámasztja, hogy"
A terület természetes módon megújult, és összetett ökoszisztéma-folyamatok következtében egy új vizes élőhellyé formálódott.
"A mesterséges rekultiváció, amely sem a természetvédelem, sem az ökológiai szempontok szerint nem indokolt, különösen nem elfogadható hulladékból készült töltőanyagok alkalmazásával. Ez nem a táj sebei gyógyítása, hanem inkább az ökológiai egyensúly rombolása" - emeli ki Kárpáti Tímea, a Pusztavámért Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület tagja.
A projekt ellenzői megkérdőjelezik azt az állítást, miszerint a Cica-homok bányató kizárólag csapadékvízből alakult ki. Véleményük szerint ez a megállapítás ellentétes a helyszíni tapasztalatokkal: a terület egy része jelenleg is víz alatt van, és a tavat folyamatosan szivattyúzni szükséges a partfalakból szivárgó víz miatt.
A lakosok azon tapasztalatát, hogy a bányatavat felszín alatti vizek is táplálják, geológiai szakvélemény is alátámasztja. Egy, a bányató földtani környezetéről készült tanulmány megállapítja: "A Cica-homok környezetében lévő kisebb források az eocén mészkő függőkarszt víztárolójának bázisán, a vízrekesztő agyagos rétegsor felszínén fakadnak. Ezeket a felszín alatti vizeket a környék nyitott bányagödrei megcsapolják." Vagyis ez az oka annak, hogy a folyamatos szivattyúzás ellenére sem tudják kiszárítani a tavat.
Ez azt is magában foglalja, hogy...
A földtani környezet romlása következtében a felszín alatti vizek szennyeződése válik lehetővé.
A projekt ellenzői aláírásgyűjtésbe fogtak, hogy megakadályozzák a Cica-homok bányató környékén zajló, a természetet romboló és a vízbázist fenyegető "rekultivációs" munkálatok folytatását.
