Vitézy Dávid megjegyezte, hogy nem érdemes arra várni, hogy a kormány váratlanul bejelentse, hogy anyagi támogatást nyújt a fővárosnak.

A Podmaniczky Mozgalom politikusa a fővárosi cégvezetők kiválasztása mellett a színházak támogatását, valamint a közlekedési és lakhatási projekteket is érintette a beszélgetés során.

"Fontos, hogy végre nekilássunk a pesti fonódó villamos tervezésének. Reméljük, hogy sikerül felgyorsítani a folyamatot, hiszen az elmúlt egy évtized során nem történt érdemi előrelépés az ügyben" - nyilatkozta Vitézy Dávid kedden egy háttérbeszélgetés keretében. Ez az a projekt, amely célja, hogy a 14-es és a 47-es villamos vonalát összekapcsolja, ehhez pedig síneket fektetnének a Bajcsy-Zsilinszky úton.

A terv buktatója, hogy jelenleg a fővárosnak nincsen rá pénze, uniós forrásból lehetne megvalósítani, a közlekedésfejlesztésre használható IKOP+ programból azonban a kormány semennyit nem költ, annak ellenére sem, hogy az nincs teljesen befagyasztva.

Vitézy véleménye szerint fontos, hogy a projekt előkészítése elkezdődjön, hiszen 2026-2027-re Budapest olyan helyzetbe kerülhet, amikor elérhetővé válnak olyan uniós források, amelyeket gyorsan fel lehet használni a már elkészült építési tervek alapján. Az új kormány felállása - függetlenül attól, hogy a választások hogyan alakulnak - új lehetőségeket teremthet az uniós finanszírozás terén. Szerinte nem érdemes csupán a legrosszabb forgatókönyvek alapján tervezni, vagyis arra számítani, hogy nem lesz elegendő pénz.

"Arra nem lehet várni, hogy a kormány jelentkezik, hogy pénzt adna Budapestnek" - tette hozzá, megjegyezve, hogy szerinte további városfejlesztési tervek is kellenének, igaz, arra végképp nincs pénze a fővárosnak, hogy sok ilyet kidolgozzon.

Vitézy szerint a pesti fonódó hálózat hosszabb távon is fontos beruházás, arra ugyanis a későbbiekben más vonalakat is be lehet kötni, például Rákosrendező összeköttetésében is komoly szerepe lehet majd.

A főváros legnagyobb projektje kapcsán szóba került egy érdekes javaslat, amely kísérleti jelleggel bérlakások építését célozza meg a kelenföldi kollégium területén. A városvezetés ezzel a lépéssel azt szeretné felmérni, hogy milyen lakhatási megoldások lehetnek életképesek a jövőben Rákosrendezőn, ahol megfizethető lakások létrehozására is nagy szükség van. Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója a múlt héten részletezte ezt az elképzelést, amelynek lényege, hogy a főváros úgy értékesítené a telket, hogy az ingatlanfejlesztőtől később hosszú távú, kedvezményes bérleti szerződést kötne legalább 150 lakásra. E lakásokat a Lakásügynökség bérlakásként hasznosítaná, ezzel is hozzájárulva a lakhatási problémák enyhítéséhez.

Vitézy kifejtette, hogy a pályázatok elsődleges elbírálása a főváros feladata lenne, ezzel biztosítva a minőség-ellenőrzést és az urbanisztikai kontrollt. A legmegfelelőbb tervek közül licitálás útján választanák ki a telkek új tulajdonosát: a pályázók közül az nyer, aki a legnagyobb számú bérlakás építésére tesz ígéretet.

A főváros számára nemcsak jelentős bevételt jelent az eladás, hanem egyúttal lehetőséget is teremt arra, hogy a bankszektorral és a lakásügynökségekkel együttműködve olyan innovatív megoldások születhessenek, amelyek hozzájárulhatnak a lakhatási válság enyhítéséhez - hangsúlyozta Vitézy. Amikor a Kelenföldi pályaudvar és a Budaörsi út között található lakások zajszintjéről kérdezték, kiemelte, hogy a telek mérete lehetővé teszi, hogy a lakóingatlanokat megfelelően pozicionálják, így minimalizálva a zajhatást.

Vitézy úgy véli, hogy Kelenföldön a vasúti zaj nem jelent komoly gondot, mivel az áthaladó forgalom minimális, és a vonatok is csak lassan haladnak át, hiszen megállnak az állomáson. Ezzel szemben a Budaörsi út zajszintje problémásabb lehet, ezért célszerűbb lenne a sínek mellé építkezni. A közúti forgalom által leginkább érintett területeken pedig nem lakófunkciójú épületek helyezhetők el – azonban ezek arányát a teljes terület 10-20 százalékában korlátoznák. A politikus emlékeztetett arra, hogy Bécsben sok innovatív megoldást figyelt meg a vasúti vonalak mentén csendes lakóövezetek kialakítására. Mi is részt vettünk az úton, és tapasztalatainkat ebben a cikkben osztottuk meg:

A szerdai közgyűlésen reményei szerint elfogadják az Erzsébetvárost érintő forgalomcsillapítási tervet. A legutóbbi ülésen halasztani kellett a szavazást, Karácsony Gergely főpolgármester arra hivatkozott, a VII. kerület polgármestere, Niedermüller Péter kérte, vonják be őt is a folyamatba. Vitézy elmondása szerint az előterjesztés 97 százalékban ugyanaz, mint egy hónappal ezelőtt volt, de már minden érintett fél és a szakbizottság is kifejezte támogatását, így sétálóutca lehet a Madách tér árkádon túli része, a Dob utca és a Kazinczy utca nagy része, valamint a Csányi utca is.

A Podmaniczky Mozgalom a Mediánnal közösen végzett kutatása érdekes eredményekre világított rá. Az adatokból kiderült, hogy a budapesti lakosság csupán 39%-a tekinti az autót elsődleges közlekedési eszközének, míg a VII. kerületben ez az arány még alacsonyabb, mindössze 21%. Ennek fényében a mozgalom képviselői úgy vélik, hogy az autósforgalom csökkentését nem szabad többségi problémaként kezelni, ugyanakkor figyelembe kell venni az autósok érdekeit is. A képviselő kiemelte, hogy az erzsébetvárosi forgalomcsillapítás nem csupán környezetvédelmi, hanem terrorizmusvédelmi szempontból is indokolt. Az ortodox zsidó közösség, amely több intézményt működtet a kerületben, szintén támogatja azt a döntést, amely megakadályozza, hogy autóval hozzáférjenek ezekhez a helyszínekhez.

Amennyiben a javaslatot elfogadják a közgyűlésen, június 21-én kezdetét veszi a tesztidőszak, amely a nyár végéig fog tartani. A következő két hónap során szerzett tapasztalatok alapján fogják meghatározni, hogyan alakuljon a forgalmi rend hosszú távon. A kezdeti lépéseként figyelmeztető táblákkal fogják korlátozni a behajtást, míg a szükséges átalakítások és zöldterületek létrehozása jövőre válik aktuálissá – nyilatkozta Vitézy.

Nyáron izgalmas közlekedési újításra számíthatunk a metróhálózatban: június elsejétől elindul az "éjszakai metró" szolgáltatás, amely a meghosszabbított üzemidőt jelenti. Vasárnaptól csütörtökig a metró fél órával, míg péntek-szombaton másfél órával hosszabb ideig biztosítja az utasok számára a közlekedést a 2-es, 3-as és 4-es vonalakon. A végállomásokról induló nappali buszjáratok menetrendje is ehhez a változáshoz igazodik, így az utolsó busz a metró beérkezése után fog elindulni, hogy a közlekedés még gördülékenyebb legyen.

A hosszabb üzemidő nem jár együtt a járatok csökkentésével; a vonaljegyek áremelésének indoka a fedezet biztosítása. Vitézy elmondta, hogy nyártól a jegyek ára 500 forintra emelkedik.

Szerdán várható a fővárosi panelprogram vitája is a közgyűlésben, a politikus szerint két kulcskérdésben is nagy viták várhatók. Az energetikai korszerűsítésre költhető pályázat költségei ugyanis az eredeti terv szerint így oszlanának meg: a főváros a költségek 15 százalékát biztosítaná, ugyanennyivel szállnának be a kerületi önkormányzatok, 60 százalékot banki hitelből fedeznének, így az önerő 10 százalékra jönne ki.

A szakbizottság szerint azonban így túl magas az önerő aránya, ezért módosító javaslatot nyújtottak be, amely szerint a költségek felére járna támogatást. Ennek érdekében javasolják azt is, a főváros kérje meg a kormányt, hogy csatlakozzon a programhoz akár saját, akár uniós források ráfordításával.

A másik vitatott pont valószínűleg az lesz, ki felügyeli a panelprogramot. Karácsonyék javaslata szerint ez az Ámon Adához köthető Klímaügynökség lenne - amely létjogosultsága körül a legutóbbi közgyűlésen nagy vita alakult ki -, Vitézy azonban úgy gondolja, a Budapesti Közművek jobb projektgazda lenne. "A BKM tele van kiváló energetikai szakemberrel, van kapcsolata az összes közös képviselővel és lehetne kreatív finanszírozási formákat is kidolgozni, akár úgy is, hogy a fogyasztási árba építi be a költségek egy részét" - mondta a politikus.

A Podmaniczky Mozgalom legutóbbi ülésén szóba került, hogy szavazni fognak a Pro Cultura Urbis alapítvány támogatásáról, amely a független színházak finanszírozását célozza. Korábbi kritikáik a kuratórium összetételére vonatkoztak, amely az előző városvezetés politikai arculatát tükrözte. Azóta azonban sikerült új tagokat delegálniuk: Merker Dávid a Tisza Párttól, Nagy Ervin a Kutyapárttól, valamint Pápai Gábor, így jelenleg már nem támasztanak ellenállást a javaslattal szemben.

Ugyancsak támogatni fogják a közös finanszírozású színházakról szóló megállapodást, amelyben a kormány és a főváros hosszas huzavona után úgy tűnik, dűlőre jutott. "Nem vagyok róla meggyőződve, hogy olyan jó dealt csinált a főpolgármester" - jegyezte meg Vitézy, a megállapodás értelmében ugyanis az Állatkerthez tartozó lovarda és a Holnemvolt park átkerül a Fővárosi Nagycirkuszhoz. Mint mondta, a fővárosi ingatlanok átadását nem tartja jó iránynak, de ettől még nem fogja emiatt blokkolni a budapesti színházak működését garantáló javaslatot.

Szintén régóta nyitott kérdés a fővárosi cégek vezetőinek kiválasztásáról szóló pályázat. A bírálóbizottság hétfőn arra jutott, hogy az öt cégből három esetben - gyógyfürdők, közművek és vagyonkezelő - megfelelő számú jelentkező van ahhoz, hogy őket behívják állásinterjúra, erre már jövő héten sor kerülhet, május végéig ki is nevezhetik őket. A közlekedési cégek, vagyis a BKK és a BKV esetében azonban jelenleg nincsen három-három alkalmas pályázat a főváros asztalán, így ott újranyitnák a pályázatot. Azoknak a jelentkezők, akiket első körben alkalmasnak találtak, nem kell újra jelentkezniük.

"A vállalatok körében nem ritkaság, hogy egy vezetői pozíció betöltésére újra meghirdetik az állást. Ne fogadjuk el azt a helyzetet, hogy nehezen találunk megfelelő jelentkezőket" – emelte ki Vitézy, aki arra számít, hogy a nyíltabb kiválasztási folyamat eredményeként nem minden jelenlegi cégvezető tartja meg a pozícióját.