A parajdi sóbánya víz alá került, és ez már nem visszafordítható, azonban a környéken lehetőség van új sóbányák létrehozására.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központja által szervezett eseményen kedden este holland és magyar szakértők osztották meg véleményüket a parajdi bányakatasztrófa következményeiről és a helyzet alakulásáról.
A Krónika írása alapján a meghívott szakértők mindannyian egyetértettek abban, hogy:
A szakértők közös véleménye szerint Parajdon alapos vizsgálatok sorozatát szükséges elvégezni annak érdekében, hogy megállapítsák, lehetséges-e a bánya hermetikus elzárása. Úgy vélik, hogy ezek a kutatások választ adhatnak arra is, hogy a bányaomlás bekövetkezte hónapok múlva vagy akár évtizedek elteltével várható-e.
Serfőző Antal hidrogeológus, a sóbányák újjáélesztésével foglalkozó GeoGold vállalat egyik alapítója, határozottan úgy véli, hogy a földtani kutatások és a jelenségek folyamatos nyomon követése révén a tragédia megelőzhető lett volna.
Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vízzel elöntött bányákból ismételten lehetséges lenne sót nyerni.
Azt valószínűsítette, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett a mélyben új üregrendszer is létrejöhetett. Elmondta: a parajdi sódiapír (a felszín felé nyomuló hatalmas sótest) egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása.
A következőket osztotta meg:
A meghívott a Kárpátalján található Aknaszlatina (más néven Szolotvino) sóbányáját említette példaként, ahol sikerült megoldani a vízbeszivárgás problémáját. Emellett elkészítették a szükséges műszaki és technológiai terveket arra vonatkozóan, hogy a sóréteget hermetikusan elzárják a Tiszától. Ezzel szemben Parajdon még nem rendelkeznek elegendő információval a földtani viszonyokról - tette hozzá.
Gerhard Winters, a holland hidrogeológus, aki az Európai Unió polgári védelmi szakértői csoportjának tagjaként látogatott el a helyszínre a bánya május végi elárasztását követően, drámai következtetésekre jutott: Parajdon súlyos katasztrófa zajlott, amely nemcsak a térség ökológiai egyensúlyát fenyegeti, hanem egyúttal komoly csapást mért a helyi gazdaság két alapvető pillérére is, a bányászatra és a turizmusra.
Megjegyezte: ez a katasztrófa nem kizárólag természeti alapú, kialakulását az extrém időjárás mellett az emberi tényező is befolyásolta.
Szűcs Péter hidrogeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető tanára és rektorhelyettese elmondta: 2015 és 2022 között részt vett az aknaszlatinai sóbánya környezeti revitalizációját célzó szakmai munkákban. A következőket osztotta meg: a többnemzetiségű kutatócsoport az egyetemen kifejlesztett bányarobotot küldte le a mélybe a viszonyok feltérképezésére, és a szerkezetet az elvégzendő parajdi vizsgálatokhoz is felajánlotta.
Kulcsfontosságú kérdésként kezelte, hogy sikerül-e megakadályozni az édesvíz további beáramlását a bányába. Véleménye szerint ehhez elengedhetetlen lenne, hogy a Korond-patakot új mederbe tereljék, így elkerülve a sótömb közvetlen érintkezését a vízzel.
Arról is beszélt, hogy az elárasztott bányába nemcsak a felszíni vizek jutnak be, hanem a talajvíz is. A víz átfolyását nyomkövetési vizsgálatokkal lehetne pontosítani, és ezt követően tervet készíteni az átfolyás megakadályozására - mondta.
Dana Cotovan, az esemény moderátora és újságíró, hangsúlyozta, hogy a szakértők véleménye elengedhetetlen, mivel a katasztrófa óta rendkívül nehéz hiteles információkat találni a parajdi helyzetről.
A hatóságok által folytatott kommunikáció nem elégséges, ráadásul a helyi bányászati szakértők számára megtiltották, hogy információt osszanak meg a médiával - áll a Krónika beszámolójában.
Az árvíz néhány nap leforgása alatt teljesen elárasztotta a bánya minden egyes zugát. A sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely korábban évről évre számos látogatót vonzott. E hely nemcsak a bányászok megélhetését biztosította, hanem a település és a környező területek több száz vendéglátóhelyének üzemeltetőinek és munkatársainak is alapvető megélhetési forrást jelentett.



