Csehország sikeresen elérte, hogy bizonyos engedményeket kapjon az uniós klímacélokkal kapcsolatban, azonban végül nem támogatta a végleges javaslatot.
Petr Hladík, a cseh környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy több más országgal együtt sikerült jelentős engedményeket elérnünk az Európai Unió 2040-re tervezett klímacéljaival kapcsolatban. Ezen kívül néhány ország támogatta a végleges megállapodás szövegét is.
Az Európai Unió tagállamai hivatalosan is támogatták a 2040-es új klímacél elérését, amely arra irányul, hogy 1990-hez képest 90%-kal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Ez a cél az Európai Bizottság javaslatára épül, és szerves része annak az uniós kezdeményezésnek, amelynek végső célja, hogy 2050-re Európa elérje a klímasemlegességet.
A döntéshez vezető tárgyalások rendkívül hosszúak és feszültek voltak. A környezetvédelmi miniszterek több mint 18 órán keresztül vitatták meg a kérdéseket, mire végül a szerda hajnali órákban sikerült előzetes megállapodásra jutniuk. A hivatalos megerősítést csak szerda reggel fél nyolc után hozták nyilvánosságra.
Csehország, több más uniós tagállammal karöltve, számos kedvezményt szerzett a végleges megállapodás szövegében, mégis a megállapodás ellen voksoltak. Ezt Petr Hladík, a cseh környezetvédelmi miniszter tette közzé az X közösségi médiaplatformon. Hladík hangsúlyozta, hogy Csehország a tárgyalások során a "realista célkitűzéseket" képviselő országok csoportjának tagja volt, amelyhez többek között Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Görögország, Bulgária, Románia, Ausztria és Belgium is csatlakozott.
A cseh miniszter hangsúlyozta, hogy az ország nem az éghajlatvédelmi célkitűzések ellen foglal állást, hanem a gazdasági realitások figyelembevételével kívánja alakítani véleményét.
A csehek véleménye szerint a célkitűzéseknek szoros összhangban kell állniuk a technológiai innovációk ütemével, miközben fontos, hogy mérlegeljük a különböző iparágakra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat is.
A tárgyalások során Csehország számos lényeges engedményt tudott elérni. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy az új ETS2 kibocsátási kvótarendszer bevezetését egy évvel elhalasztják, így annak startja csak 2028-ra várható. Ez a rendszer a szén-dioxid-kibocsátás szabályozására vonatkozik, kiterjedve az épületekre és a közlekedésre is, ami a háztartások és a vállalkozások számára költségnövekedéssel járhat. További kedvező hír, hogy a cseh ipar a 2028 utáni időszakban is fenntarthatja a jelenlegi, magasabb ingyenes kvótaelosztást. Ráadásul az uniós klímapolitikák hatásait a munkaerőpiacra és az iparra fokozott figyelemmel kísérik, és szükség esetén könnyítéseket vagy célmódosításokat is javasolhatnak.
A miniszter egy másik lényeges eredményt is hangsúlyozott: az autók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatánál megőrizzük a technológiai semlegesség elvét. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az elektromos járművek, hanem az alternatív üzemanyagok, mint például a szintetikus vagy bioüzemanyagok is teret nyernek. Petr Hladík szerint ez újabb lépést jelenthet afelé, hogy az unió átgondolja a belső égésű motorok 2035 utáni betiltásának lehetőségét.
