"A tartós béke lehetősége rendkívül alacsony." | #moszkvater
"Akár közvetlen párbeszéd nem is zajlik Trump és Putyin között, a valóságban már létezik egyfajta összhang közöttük. A kétségek ellenére a remény még mindig él, hogy az év végére sikerülhet elérni egy 'lényeges eredményt'."
Kép forrása: EUROPRESS / Olesya KURPYAYEVA / AFP
Visszafogott pesszimizmusának adott hangot a két elnök tervezett találkozójával kapcsolatban Dmitrij Trenyin, a Nemzeti Kutatási Egyetem - Gazdasági Főiskola Katonai Gazdasági és Stratégiai Intézetének vezető politológusa. A még október 22-én zajlott moszkvai beszélgetés során kifejtette, a csúcstalálkozó puszta bejelentése máris azt a várakozást keltette Oroszországban, hogy az európaiak és amerikai szövetségeseik - különösen a Trump-adminisztráció olyan tagjai, mint Marco Rubio külügyminiszter vagy Mike Waltz ENSZ-nagykövet - mindent megtesznek annak szabotálására.
Trenyin véleménye szerint Trump visszatérésének legfőbb akadálya a tűzszünet iránti követelése. A volt elnök már az alaszkai csúcstalálkozó előtt is hangoztatta ezt az álláspontot, ám ott egy széleskörű megállapodás érdekében végül elhatárolódott tőle.
"A tűzszünet csupán a béketerv egyik összetevője, nem pedig a legfontosabb tényező. Ha Trump ma is kizárólagosan erre az elemre helyezi a hangsúlyt, akkor a vele való párbeszédnek nincs értelme" - kritizálja Trenyin Trump nézőpontját.
A politológus megjegyzi, hogy Trump álláspontja állandóan ingadozik - "A-ból B-be, majd C-be, aztán vissza A-ba, és végül D-be" - és ez a tendencia valószínűleg nem fog megváltozni, amíg ő marad az Egyesült Államok elnöke. Bár egy esetleges találkozó hasznos lenne, ha Trump támogatná Putyin 2024 júniusában bemutatott feltételes tervét, Trenyin kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az elnök döntését egy informális koalíció - amely az európai vezetők, az amerikai demokraták és a republikánus adminisztráció bizonyos tagjaiból áll - valóban támogatná.
Trenyin véleménye szerint Oroszország legfőbb törekvése jelen időszakban az, hogy megakadályozza az Egyesült Államok további beavatkozását a konfliktusba, és elkerülje a helyzet fokozódását, mivel ennek következményeként nukleáris feszültségek alakulhatnak ki.
A politológus véleménye szerint az a körülmény, hogy az amerikaiak nem ismerik fel ezt a fenyegetést, csupán tovább súlyosbítja Oroszország helyzetét.
Trenyin Trump viselkedésében "önfenntartási ösztönt" lát, és azt a szándékot, hogy az ukrán kérdést elsősorban az európaiakra hagyja, míg az Egyesült Államok fegyverszállító és hírszerzési támogatást nyújtó szerepre korlátozódik.
"Mivel a tartós békére csekély az esély, Moszkvában nem fognak különösebben bánkódni a találkozó elmaradása miatt" - véli Trenyin.
Vlagyiszlav Belov, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének vezetője, a kezdeményezés kapcsán nem a békekötés lehetőségét látta, hanem inkább egy hosszabb folyamat előszelét. Még a találkozó elhalasztása előtt hangsúlyozta, hogy a leglényegesebb fejlemény az, hogy a kommunikáció végre elindult.
Bármilyen irányban is alakul ennek a budapesti találkozónak a sorsa, Budapest mindig is középpontjában fog állni ennek a történetnek. Ha a rendezvény végül elmarad, felmerül a kérdés, mi lehetett ennek az oka. Ekkor világossá válik, hogy az európai döntéshozók egy szűk köre kockázatosnak látta a találkozót, és mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt a fejleményt megakadályozzák.
Belov szerint a helyzetiről árulkodik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett londoni látogatása, amely október 23-án vagy 24-én esedékes, Oroszországban sokak számára csupán mosolyt vált ki. Emlékeztetett egy karikatúrára, amelyen Friedrich Merz német kancellár egy benzineskannával a kezében áll, lángoló tűz előtt, miközben azt mondja: "Mi majd eloltjuk."
"Akár közvetlen párbeszéd nem is zajlik Trump és Putyin között, a valóságban már létezik egyfajta összhang közöttük. A kétségek ellenére a remény még mindig él, hogy az év végére sikerülhet elérni egy 'lényeges eredményt'." - véli a politológus.
