Fantomcégek révén 70 milliárd forintos áfacsalás bontakozott ki a magyar gázpiacon – vajon politikai támogatás állhat a háttérben?
Soha nem tapasztalt nagyságrendű áfacsalás rázta meg a magyar energiapiacot. 2023 januárjától 2024 szeptemberéig körülbelül 67-70 milliárd forint tűnt el a földgáz-kereskedelem területén. A hatóságok már több mint egy éve folytatják a nyomozást, de eddig még senki ellen nem emeltek vádat.
A Válasz Online újságírója, Magyari Péter, alapos nyomozása révén derült fény egy rendkívül rafinált csalássorozatra. A gázpiacon hirtelen felbukkanó, eddig ismeretlen kereskedőcégek sorra jelentek meg, és a piaci árhoz képest jelentős kedvezménnyel kínálták a földgázt a régóta működő nagykereskedőknek. A csalás lényege az volt, hogy ezek a közvetítők a kereskedelmi lánc végén "eltüntették" az áfát, így körülbelül 250 milliárd forint értékű gázforgalmat bonyolítottak le mindössze 21 hónap alatt.
A rendszer úgy működött, hogy a gyanús cégek drágábban vásárolták meg a gázt külföldi forgalmazóktól, mint amennyiért eladták Magyarországon, így veszteséget termelve. Amikor azonban a gázt eladták magyar kereskedőknek, az áfát, amit be kellett volna fizetniük az államnak, fiktív kereskedelmi ügyletekkel nullázták le. Elektronikai eszközökkel - naperőműves inverterekkel, merevlemezekkel, mobiltelefonokkal - folytattak látszatkereskedést, papíron óriási mennyiségeket adtak-vettek, miközben ezek az áruk valójában sosem léteztek.
A vállalkozások mögött gyakran olyan emberek álltak, akik a mélyszegénység szélén éltek, és néhány tízezer forintért bocsátották rendelkezésre nevüket. A valódi irányítók kiléte rejtve maradt. Az érintett cégek olyan sebességgel bukkantak fel, ahogyan eltűntek is, anélkül, hogy felszámolási vagy végelszámolási eljárásokra került volna sor.
Az ügyben jelenleg két gyanúsított várja az előzetes letartóztatásban a fejleményeket, január óta. A vádemelés azonban még mindig elmaradt. Az iparág szakértői között sokan úgy vélik, hogy a csalás mértéke és összetettsége alapján elképzelhetetlen, hogy a rendszer politikai támogatás nélkül működhessen. A földgáz-kereskedelem az egyik legszigorúbban ellenőrzött terület, amely alatt kormányzati felügyelet áll, különösen a rezsicsökkentés politikájának következtében.
A kormány 2024 novemberében lépett a helyzet kezelésére: a parlament módosította az áfatörvényt, és bevezette a fordított áfafizetés kötelezettségét a földgázra vonatkozóan, ezzel 2026 végéig biztosítva a csalások megelőzését. Érdekes módon, a látványos eljárások csak 2025 elejétől vettek kezdetét, holott a gyanús tevékenységek már 2023-ban megjelentek.
A nyomozás jelenlegi állása alapján a csaló cégláncolat felgöngyölítése már megtörtént, azonban a háttérben álló irányítók kiléte és az üzelmekből származó hatalmas összeg sorsa továbbra is kérdéses. Az iparág szakértői között egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy az egész rendszer mögött rendkívül befolyásos egyének húzódnak meg, akik eddig elkerülték a nyomozó hatóságok figyelmét - és sokan úgy vélik, hogy ez a helyzet változatlan marad.
Közben egy másik nagy áfacsalási ügyet is felgöngyölített a NAV. A Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói egy számlagyárat számoltak fel, amely a gépjárműkereskedelem árnyékában működött. A bűnszervezet tagjai öt év alatt összesen 2,7 milliárd forintnyi áfa befizetését mulasztották el.
A bűnözők "bukó cégekre" és "köztes cégekre" épített lánc működtetésével azt a látszatot keltették, hogy a gépjárműket belföldi cégektől vásárolják, így jogosulatlanul teremtve meg az adólevonási jogot, miközben valós teljesítés nem történt. A nyomozók 22 helyszínen csaptak le egy időben, a bűnszervezet vezetőjét a Merkur bevetési egység fogta el.
Az akció során hat ingatlan került zár alá, összesen 659 millió forint értékben. Emellett 50 millió forint értékben járműveket, valamint 20 millió forint készpénzt is lefoglaltak. Nyolc személyt hallgattak ki gyanúsítottként, a bíróság pedig letartóztatta a bűnszervezet vezetőjét. Amennyiben bűnösségüket megállapítják, akár 15 év börtönbüntetés is várhat rájuk.
