A nagysurányi akkumulátorgyár körüli lakosoknak fel kell készülniük a magzatkárosító oldószerek jelenlétére, valamint a jelentős víz- és energiaigényre.


Robert Fico kormánya a nagysurányi akkumulátorgyár 1,2 milliárd eurós beruházását hatalmas eredményként ünnepli, azonban a helyi lakosok között jelentős ellenállás tapasztalható. A tiltakozásokra a neonáci ideológiát képviselő Kotleba-féle ĽSNS és a hasonló szélsőséges Republika párt is igyekszik rákapaszkodni, hogy politikai tőkét kovácsoljanak a helyzetből. De vajon mi rejlik a háttérben? Milyen valódi veszélyeket hordozhat a nagysurányi akkumulátorgyár a közösség számára?

Kedden a nagysurányi akkumulátorgyár alapkőletételénél Robert Fico, a Smer kormányfője és szinte az összes minisztere jelen volt. Az ünnepélyes eseményt azonban megzavarták a demonstrálók, akik a beruházás környezeti kockázatai ellen tiltakoztak. A helyi aktivisták mellett a szlovák szélsőjobboldal képviselői is megjelentek a megmozduláson. A neonáci nézeteiről ismert Marian Kotleba, az ĽSNS párt vezetője és néhány nyugdíjas támogatója akaratlanul is feltartóztatta a kormánytagokat szállító konvojt, így a rohamrendőrök kénytelenek voltak eltávolítani őket az útról. A demonstráción Miroslav Suja, a szélsőséges Republika párt képviselője is részt vett, aki szintén a gyár ellen fogalmazta meg ellenérveit. A szlovák demokratikus ellenzék közül csupán a KDH emelte fel a szavát a projekt ellen, elsősorban a kínai befektetőkkel kapcsolatos emberi jogi aggályok miatt. Az Érsekújvártól mintegy 10 kilométerre elhelyezkedő, 1,2 milliárd eurós ipari beruházást a Gotion InoBat Batteries tervezi, amelynek tulajdonosi struktúrája 20%-ban szlovák, 80%-ban kínai. Ez a Fico-kormány alatt megvalósuló legnagyobb külföldi befektetés, amelyhez az állam 214 millió eurós támogatást nyújt, ennek körülbelül egyharmada adókedvezmény formájában. A kabinet a beruházást stratégiai projektként értékelte, amely legalább 1300 új munkahelyet teremt majd.

Magyarországon már rendelkezünk tapasztalatokkal ezzel kapcsolatban.

A hasonló akkumulátorgyárak körüli viták már évek óta élénken zajlanak Magyarországon, mivel ezek a létesítmények jelentős kockázatokat hordoznak a környezet számára. Éltető Andrea, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, aki alaposan foglalkozik a témával, elmondta, hogy milyen hatásai lehetnek az ilyen gyáraknak az emberekre és a természetre. Különösen figyelemmel kíséri a nagysurányi beruházást, amely az első szakaszban évente 20 GWh, később pedig 40 GWh energia tárolására képes akkumulátorokat fog gyártani. "A nagysurányi üzem valóban jelentős méretű, hiszen az európai hasonló létesítményeknek csupán egy töredéke képes ilyen volumenű termelésre. Csak Lengyelországban található egy ennél nagyobb, 100 GWh kapacitású gyár, és Magyarországon Debrecen mellett épül még egy hasonló nagyságú létesítmény" - emelte ki a szakértő. A nagysurányi gyár kapacitása elegendő ahhoz, hogy 400 ezer „nagy akus” személyautó, például Teslák, vagy akár 600 ezer „kisebb akus” jármű gyártásához szükséges akkumulátorokat állítson elő. Szlovákia jelenlegi éves autógyártása körülbelül egymillió hagyományos, belső égésű motorral hajtott járműre rúg.

Évente körülbelül 1,5 millió köbméter víz áramlik át a rendszerünkön.

Az ilyen gyárak működéséhez elengedhetetlen a közvetlen nyersanyagok mellett a jelentős mennyiségű víz és energia. Az akkumulátorok előállítása során a munkadarabokat magas hőmérsékletre kell hevítni, amit általában földgáztüzelésű kazánokkal végeznek. Ezek a kazánok nemcsak hatalmas mennyiségű fűtőanyagot égetnek el, hanem jelentős szén-dioxid-kibocsátást is generálnak, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. A gyártási folyamat következő szakaszában a felhevített alkatrészeket vissza kell hűteni, amit hűtőtornyok segítségével végeznek. Ezekben a tornyokban vizet párologtatnak el, és ez a technológiai lépés kapja a legtöbb kritikát, mivel a gyár rendkívül nagy vízfogyasztással működik. A nagysurányi üzem környezetvédelmi előtanulmányai szerint a napi vízigény 5000 köbméter, éves szinten pedig meghaladja a 1,5 millió köbmétert. A szükséges vízmennyiséget a Nyitra folyóból fogják biztosítani. Éltető rámutatott, hogy ennek a víznek körülbelül 85%-a gőzként távozik a légkörbe, ami jelentős vízpára-kibocsátást eredményez. A nagysurányi gyár áramigénye is figyelemre méltó, hiszen a tervezett fogyasztás a jelenlegi országos energiafogyasztás 1,3% -ának felel meg, ami komoly kihívást jelenthet a helyi energiahálózat számára.

Évente 1124 tonna magzatkárosító vegyszer

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos talán legnagyobb félelem, hogy az üzemekből veszélyes vegyi anyagok juthatnak a környezetbe. A lítiumion-akkumulátor komponenseit ugyanis először egy ún. NMP (N-metil-2-pirrolidon) vegyszerben oldják fel, majd ez után vékony fóliákra viszik azt fel. A már említett hevítés folyamán pedig ezt a vegyületet elpárologtatják ezekről a készülő alkatrészekről. A nagysurányi gyárban a környezetvédelmi előtanulmány szerint évente 1124 tonna ilyen oldószert használnak majd fel. A NMP ugyanakkor egy veszélyes vegyszer, egyebek mellett magzatkárosító hatása is van. A nagysurányi gyár képviselője a Denník E-nek adott interjúban azt állította, hogy az üzem által kibocsátott gázba köbméterenként egy milligramm ilyen anyag jut, míg az uniós határérték 2 mg/köbméter, az egészségkárosodást pedig csak 360 mg/köbméter koncentráció okoz. Éltető is elmondta, az alacsony koncentráció valóban nem jelent akkora veszélyt. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az egyik magyarországi gyár mellett egy alkalommal egy nagy tócsa jelent meg. A helyi civilek a Greenpeace segítségével méréseket végeztek. "Majd kiderült, hogy a víz tele van MNP-vel, ami az ottani gyárból származik" - mondta a szakértő azzal, hogy az magyar hatóságok csak ezt követően intézkedtek. Éltető szerint az üzemek szennyvízkezelése egyébként is nagy problémát jelent, hiszen a jelentős mennyiségű ilyen vizet nem képes kezelni a csatornarendszer.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarországon is érvényesek az uniós határértékek, a helyi, különösen a koreai tulajdonú akkumulátorgyárak gyakran próbálják kikerülni ezeket a követelményeket. "Sok esetben ezek a cégek egyszerűen nem törődnek a szabályokkal" - emelte ki, hozzátéve, hogy a kiszabott, viszonylag alacsony bírságokat is könnyedén megfizetik. A szakértő arról is beszámolt, hogy a neves Nature tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely szerint a világ különböző részein működő lítiumion-akkumulátor-gyárak még a szabályok betartása mellett is jelentős károkat okoznak az ökoszisztémának. "A gyárakból mikroműanyagokhoz hasonló anyagok kerülnek ki, amelyek nemcsak károsak, hanem széles területekre is eljuthatnak" - mondta. Emellett technológiai hibák és balesetek is előfordulhatnak, amelyek során komolyabb mértékű szennyezés jöhet létre a környezetben.

A nagysurányi gyár körüli helyzet egyelőre meglehetősen zavaros, hiszen a környezetvédelmi előtanulmány elkészült ugyan, de a végleges környezetvédelmi engedély még várat magára. Az előtanulmány tartalmát tekintve azonban elég felszínes, mivel csupán általános információkat ad arról, hogy a gyár milyen hatásokkal járhat a környezetre. A dokumentumban számos konkrét adat hiányzik, sőt, a technológia részletes leírása is elmarad, ami kifejezetten aggasztó, hiszen a lítiumion-akkumulátorok gyártásához két jól ismert technológia létezik. Az egyik a lítium-vas-foszfát (LiFePO₄) alapú, míg a másik a nikkel, kobalt és mangán kombinációját használja, ami jelentősen veszélyesebb, mivel nehézfémek alkalmazásával jár. Ezt a szakértők is hangsúlyozzák. Az előtanulmányban mindössze egy táblázatban történik utalás a lítium-vas-foszfátra, ami nem elegendő ahhoz, hogy a közvélemény megfelelő tájékoztatást kapjon. Mindezek ellenére a gyár építési munkálatai már megkezdődtek, ami tovább fokozza a környezeti aggályokat.

A hulladék kérdése napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amely mindannyiunk életére hatással van. Ahogy a világ népessége folyamatosan növekszik, úgy a fogyasztás és a termelés is egyre inkább fokozódik, ami hatalmas mennyiségű hulladékot eredményez. A műanyag zacskók, eldobható palackok és egyéb egyszer használatos termékek elárasztják városainkat és természetes környezetünket. A hulladék nem csupán esztétikai problémát jelent; a környezetre gyakorolt hatása sokkal mélyebb. A lerakott szemét szennyezi a talajt és a vizeket, míg a levegőbe kerülő káros anyagok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Emellett a hulladékkezelés és újrahasznosítás költségei is jelentős terhet jelentenek a közösségek számára. Fontos, hogy tudatában legyünk a hulladéktermelés csökkentésének fontosságának, és felelősségteljesen álljunk hozzá a fogyasztási szokásainkhoz. Az újrahasznosítás, a komposztálás és a fenntartható termékek választása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat. Ha közösen lépünk fel, és tudatos döntéseket hozunk, akkor képesek lehetünk egy élhetőbb, tisztább környezetet teremteni a jövő generációi számára.

Portálunk beszámolója szerint az akkumulátorgyárak működése elkerülhetetlen következményekkel jár, hiszen számos selejtes termék készül a gyártás során. "A gyártás kezdetén a selejtarány rendkívül magas lehet, akár 90 százalék is" - hívta fel a figyelmet az egyik szakértő. Ahogy halad előre a folyamat, ez az arány fokozatosan csökken, és végül körülbelül 10 százalék körül stabilizálódik. E selejtes akkumulátorok azonban komoly környezeti problémát jelentenek, mivel veszélyes hulladéknak számítanak. A szakértő véleménye szerint emiatt elkerülhetetlen, hogy egy újrahasznosító és hulladékfeldolgozó vállalat is létrejöjjön a gyár közelében, amely képes lesz a selejtes termékek szétszerelésére és feldolgozására. "Ez a folyamat viszont szintén rendkívül energiaigényes és időigényes" - tette hozzá.

A gazdasági aspektusok vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük egy adott rendszer vagy piac működését. Ezek az aspektusok nem csupán a számok és statisztikák világát jelentik, hanem a társadalmi, politikai és környezeti tényezők komplex kölcsönhatásait is magukban foglalják. A gazdaság működésének alapja a kereslet és kínálat dinamikája, amely folyamatosan változik a fogyasztói szokások, a technológiai fejlődés és a globális trendek hatására. Emellett a gazdasági döntések meghozatala során figyelembe kell venni a kockázatokat és a lehetőségeket, amelyek a piaci környezet instabilitásából erednek. Fontos továbbá megérteni, hogy a gazdasági aspektusok nem csupán a profitmaximalizálásról szólnak. A fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb szerepet kap a modern üzleti modellekben, így a vállalatoknak nemcsak a pénzügyi mutatóikra kell figyelniük, hanem a közösség és a környezet iránti elkötelezettségükre is. Összességében a gazdasági aspektusok elemzése egy sokrétű feladat, amely holisztikus megközelítést igényel, figyelembe véve a különböző hatásokat és interakciókat, amelyek a gazdasági életet formálják.

A szakértő hangsúlyozza, hogy az akkumulátorgyár megjelenésével valószínűleg számos kapcsolódó üzem is létrejön, amelyek az energiatároló egységek alkatrészeinek gyártásával foglalkoznak majd. "Elektrolitgyárra, katódgyárra és hasonló létesítményekre is szükség lesz" – tette hozzá. A nagysurányi üzem kapcsán elmondta, hogy mivel a gyártás jelentős része nyersanyag- és alkatrészimporttól függ, a késztermékeket pedig elsősorban külföldön értékesítik, így a helyi gazdaságra gyakorolt hatásuk viszonylag csekély. A szlovákiai gyár egyik kritikája, hogy az itt előállított akkumulátorokat a német Volkswagen üzemeibe exportálják, míg Szlovákiában a konszern nem folytat elektromos autók gyártását. Éltető arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyár körüli infrastruktúra, például utak és vasutak kiépítése az állam feladata, amit végső soron az adófizetők pénzéből finanszíroznak. A nagysurányi beruházó azt ígéri, hogy az üzem munkavállalóinak 95 százaléka helyi lesz, ám a szakértő véleménye szerint reálisabb, ha a dolgozók 10-12 százaléka Kínából érkezik, mivel a menedzsment és a főoperátorok valószínűleg onnan származnak. Ezen kívül a helyi munkaerő biztosítása is kihívásokkal néz szembe, mivel Érsekújvár és környéke jelenleg is bővelkedik munkalehetőségekben.

Related posts