Észak-Kirgizisztánban felfedeztek egy lenyűgöző kőszobrot, amely egy női arcot formáz. Ez a régiség újabb izgalmas darabja a helyi kultúra és történelem gazdag örökségének.
Nyugat-Kazahsztán kurgánjai: 150 titokzatos sírhalom a végtelen sztyeppék ölelésében A nyugat-kazahsztáni táj szívében, ahol a végtelen sztyeppék összefonódnak az idővel, 150 rejtélyes kurgán vár felfedezésre. Ezek a sírhalmok nem csupán régészeti csodák, hanem a múlt titkos őrzői is, amelyek évszázadokkal ezelőtti életformákra és kultúrákra utalnak. Minden egyes kurgán egy újabb darabja a történelmi kirakós játéknak, amely a nomád népek hagyatékát őrzi. A sztyeppe csendjében sétálva érzi az ember, hogy a föld mélyén rejlő titkok még mindig várják, hogy felfedezzék őket.
A felfedezés Kizil-Oktyabr falujának közelében történt, ahol a Chui-völgy lábánál már korábban is számos sírhely és rituális építmény romjait tárták fel a kutatók. Azonban ez a legújabb lelet messze meghaladja a korábbi várakozásokat: a felfedezett kőszobor, amely egy női arcot ábrázol, egy eddig ismeretlen szakaszát világítja meg a nomád művészet történetének.
A kutatás élén álló Alekszej Tiskin professzor felfedte, hogy a kőszobor a Borombay-I lelőhely szomszédságában került elő. A női figura háromszarvú fejdísze a türk művészetben az égi hatalom vagy isteni védelem szimbólumaként ismert. Hasonló tárgyakat találunk Mongóliában és Dél-Szibériában is, ami arra enged következtetni, hogy az eurázsiai sztyeppét már akkoriban is egy közös kulturális szimbólumrendszer fűzte össze.
A csapat felfedezte a szobron kívül két jelentősebb temetkezési helyet is. A 39-es sírhalomból emberi csontmaradványok és edénytöredékek kerültek elő, amelyeket a kutatók radiokarbonos vizsgálatnak vetnek alá. Tiskin véleménye szerint a nyughely valószínűleg a türkök előtti időszakban keletkezett.
A Borombay-II 8. számú sírja emberi maradványokat nem tartalmazott - ezért a kutatók feltételezik, hogy egy cenotáfium, azaz szimbolikus sír lehetett egykor. A környéken cserépdarabokat és egy gondosan faragott kődobozt is találtak, ami rituális szertartásokra utal.
Tiskin professzor szavaival élve: "A borombay-i női figura felfedezése új korszakot indít el a korai türk művészet tanulmányozásában. Ez a felfedezés páratlan bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a sztyeppei népek már ebben a korai időszakban is közös szellemi hagyományokkal rendelkeztek."
