A vetőmag, mint nemzeti erőforrás, kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődésében és versenyképességében. A megfelelő minőségű és fajtájú vetőmagok biztosítása nemcsak a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja, hanem hozzájárul

A globális kihívások – mint a háborúk, a klímaváltozás és a piaci koncentráció – egyre élesebbé teszik a figyelmet arra, hogy mit is jelent egy ország számára a vetőmag-önrendelkezés. A vetőmag nem csupán egy termék, hanem egy nemzeti kincs, melynek megóvása, fejlesztése és piaci pozicionálása mindannyiunk közös felelőssége. E kihívások közepette elengedhetetlen, hogy tudatosan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hiszen a fenntartható jövőnk érdekében a helyes döntések meghozatala kulcsfontosságú.

Magyarország rendkívüli lehetőségekkel bír a vetőmag-előállítás terén. A múlt évtizedekben a világ élvonalába tartoztunk, és ma is rendelkezünk olyan tudással, infrastruktúrával és genetikai alapokkal, amelyekre egy sikeres jövőt lehet felépíteni. Azonban a globális piacon bekövetkezett változások új kihívások elé állítottak minket: az export- és importstruktúra átalakult, ami mellett a magyar tulajdonú nemesítés gazdasági jelentősége is csökkent.

A magyar mezőgazdasági termelők évente körülbelül 200 milliárd forintot fordítanak vetőmag vásárlására, azonban ennek a jelentős része külföldi tulajdonban lévő cégekhez kerül.

Ez önmagában nem jelent problémát – a nemzetközi együttműködés szerves része az agrárgazdaságnak. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a hazai genetikai örökség és szakértelem is kellőképpen érvényesüljön ebben a keretrendszerben.

A magyar genetikai örökség rendkívül gazdag és sokszínű, azonban fragmentált jellegű. Jelenleg a nemesítési tevékenységek középpontjai néhány kulcsfontosságú hazai intézményhez és vállalkozáshoz kötődnek. Ilyenek például a MATE-hoz tartozó ZKI Zrt., a Gabonakutató Nonprofit Kft., a MATE Agrárcsoport burgonyakutatási programja, valamint a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont. Emellett a magánszektorban is jelentős szereplők találhatók, mint a Pannon Genetic és a Kruppa-Mag cégek, akik szintén hozzájárulnak a genetikai kutatások előrehaladásához.

A múltban elért figyelemre méltó eredmények – mint például a magyar búza-, kukorica- és árpafajták nemzetközi elismerése – világosan mutatják, hogy van alapunk a fejlődéshez. A jelen kihívása viszont az, hogy miként tudjuk ezeket az értékeket a 21. századi piaci elvárásokhoz igazítani.

A cél nem a verseny eltüntetése, hanem egy új, együttműködésen alapuló megközelítés kialakítása, amely a magyar nemesítői hagyományok és tudás összegyűjtésére fókuszál. Ezen kívül, egy másik lényeges elemként felmerülhet egy Nemzeti Vetőmag Kereskedelmi Vállalat megalapítása, amely közös arculattal és összehangolt stratégiával képviselné a magyar nemesítést mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

A nemesítő-intézetek megőriznék szakmai önállóságukat, ugyanakkor egy egységes piaci szervezet erősítené az értékesítést, a marketinget és az exportfejlesztést. Ez természetesen nem a külföldi tulajdonú cégekkel való szembenállás, hanem a partnerségben való erősödés útja: olyan modell, amelyben a magyar genetika saját neve alatt, versenyképesen jelenik meg itthon és külföldön.